Jót tett a válság a milliomosoknak

Miközben a kilakoltatások száma a tengerentúlon csak most éri el a tetőpontját, addig a bankok tőzsdei befektetéseinek és értékpapír-spekulációiknak köszönhetően 16 százalékkal emelkedett tavaly az amerikai milliomosok száma. A nagyvállalatok vezetőinek álomfizetését sem tizedelte meg a gazdasági visszaesés, sőt, az év végi prémiumok borítékjai minden eddiginél vastagabbak voltak.

Az amerikai társadalom legalsó és legfelső rétegei közti különbség a válság következtében soha nem látott mértékűre növekedett. A Spectrum Group nemrég közölt tanulmánya szerint az Egyesült Államokban már 7,8 millió család mondhatja el magáról azt, hogy egymillió dollárnál értékesebb vagyonnal rendelkezik, miközben egy évvel korábban még csak 6,7 millió háztartás tartozott ebbe a kategóriába. A hirtelen gazdagodás távolról sem az ingatlanárakban bekövetkezett változásra vezethető vissza. A Financial Times brit gazdasági napilap becslése szerint a tengerentúlon idén tovább csökkennek az ingatlanárak, mivel az árverezések száma rohamosan nő. A milliomosok számának emelkedése így elsősorban a tőzsdei árfolyamok növekedésének és az értékpapír-spekulációk hozadékának köszönhető, ugyanakkor minden negyedik új milliomos a jól fizetett felső vezetői körből kerül ki. A vagyoni különbségek növekedése még annak ellenére is szembetűnő, hogy az adatokat a 2008-as évhez, vagyis a tőzsdei árfolyamok mélypontjához viszonyították. A felmérés szerint az ötmillió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező családok száma is már majdnem eléri az egymilliót, ami 17 százalékos emelkedést mutat. Az amerikai társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződését, egyszersmind a válság tanulságainak elsumákolását mutatja, hogy az állami pénzen kisegített pénzintézetek vezetőinek prémiuma és a nagyvállalatok igazgatói fizetése is érintetlen maradt. Az Economist brit hetilap legfrissebb összeállítása szerint a tömeges elbocsátások ellenére is mesés év végi prémiumokat vághattak zsebre olyan multinacionális vállalatok elnökei, mint például az IBM, a General Electric (GE) vagy a Hewlett-Packard. A brit hetilap leszögezi: a szakszervezeteket jogosan háborította fel, hogy az IBM vezetője, Sam Palmisano annak ellenére kapott tavaly 21 millió dolláros jutalmat, hogy Amerika-szerte tízezer alkalmazott került az utcára a vállalattól. A hasonló cipőben járó GE vezetője „csak” tízmillió dollárnyi juttatást vághatott zsebre a tavalyi siralmas év után, de máshol sem jobb a helyzet. A Starbucks-vezér Howard Schulz például éppen a közfelháborodás miatt mondott le álomfizetéséről, majd decemberben mégis 12 millió dollárral gazdagabban zárta az évet. Az Economist szerint a vezetői juttatások emberi léptékűvé tételére irányuló összes kísérlet lényegében kudarcot vallott: az igazgatótanácsok megkerülik az átláthatóságot szorgalmazó új rendelkezéseket, és független tanácsadói szerződések segítségével biztosítják saját maguk számára a korábban már megszokott magas bérszínvonalat. A lapnak nyilatkozó elemzők szerint mindennek csak akkor lesz vége, ha a részvényesek kapnak végre olyan jogkört, amely felhatalmazza őket arra, hogy kirúghassák a juttatásokkal visszaélő igazgatósági tagokat.