5,5 százalékos alapkamat

A várakozásoknak megfelelően tegnap ismét faragott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamatból, amely már csak 5,5 százalék – erre a rendszerváltás óta nem volt példa. A magyar kamatszint azonban – Románia után – még mindig a legmagasabb az egész régióban, és ez óriási terheket ró a vállalkozásokra és a lakosságra.

Szoros döntéssel végül nem az 50, hanem a 25 bázispontos csökkentés mellett döntött tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely így 5,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamat szintjét. Az alapkamat 1990 óta nem volt ilyen alacsony, ám ez elsősorban a nagyon mély gazdasági hullámvölgy miatt megfogyatkozott lakossági keresletnek tudható be, ráadásul a térségben még így is a második legmagasabbnak számít. Összehasonlításképpen Csehországban egy-, Lengyelországban 3,5, az euróövezetben pedig szintén egyszázalékos az alapkamat szintje.
– A magyar gazdaság elhúzódó recessziót él át, és itthon jóval lassabb lesz a kilábalás, mint a régió többi országában – indokolta a lépést Simor András, a jegybank elnöke, aki a döntés utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a megszorítások miatt még mindig nagyon gyenge a lakossági fogyasztás, és ezzel párhuzamosan a bankok hitelezése is nagyon visszafogott. Az MNB vezetője hangsúlyozta: a monetáris tanács megítélése szerint bár tovább is fennállnak a pénzpiaci kockázatok, a görög válság hatása mégsem gyűrűzött be a régióba, így a forint árfolyama, valamint az állampapírok kamatai is kedvezően alakultak az elmúlt hónapban.
– Majd májusban meglátjuk, hogy átmeneti folyamatokról, vagy tartós javulásról beszélhetünk – fűzte hozzá Simor. A Nemzetközi Valutaalapnak nemrég megígért újabb 50 milliárd forintos megszorítás kapcsán elmondta: olyan lépések jöhetnek csak szóba, amelyek nem sértik hazánk versenyképességét, hatásuk tartós, és a növekedést nem gátolják.
Az esetleges további kamatcsökkentésekkel kapcsolatban Simor aláhúzta: a jegybank minden esetben az ország kockázati megítélését és az infláció alakulását tartja meghatározónak. A döntés tulajdonképpen egybevágott a várakozásokkal, bár akad elemző, aki szerint akár merészebb is lehetett volna a monetáris tanács.
A Hír Televízió kérdésére, miszerint mivel indokolja Gyurcsány Ferenc korábbi stratégiai főtanácsadójának, Braun Róbertnek jegybanki kommunikációs tanácsadóvá kinevezését, Simor a következőképpen válaszolt: „Az MNB nem nézi a tanácsadók politikai hitvallását, csak a szakmai hozzáértést, ezért alkalmazta kommunikációs tanácsadóként Braun Róbertet, aki jó kommunikációs tanácsokat ad. Sokféle politikai felfogású ember dolgozik a jegybanknál, Braunt jó szakemberek tartom, ennél többet pedig nem is kell róla tudni” – magyarázta a Szabad Demokraták Szövetsége korábbi kabinetfőnökének sokak szerint megdöbbentő kinevezését a jegybank elnöke.
Mint azzal lapunk korábban már többször is foglalkozott, a Magyar Nemzeti Bank pályáztatás nélkül vette fel kommunikációs tanácsadónak azt a Braun Róbertet, aki nemcsak Gyurcsány Ferenc közeli bizalmasa volt, hanem Medgyessy Péter kormányfősége alatt a Miniszterelnöki Hivatalban kommunikációs helyettes államtitkári pozícióba is került. Feleségét, Rozgonyi Krisztinát nemrégiben nevezték ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsának elnökévé egészen 2013-ig.