Befolyásolhatja a bűntérkép, ki és hol vásárol lakást – legalábbis ezt állítják egyes ingatlanfejlesztők, akik szerint mindez érvényes az új és a régi lakások vásárlására is. Egy nemzetközi elemzés kitér arra, hogy a külföldi beruházók már három évvel ezelőtt is figyelembe vették az ügyészség által összeállított fővárosi bűnözési statisztikákat. A dokumentumban az is szerepel, hogy a bűntérkép alapján a vevő maga is ellenőrizheti, valóban biztonságos környéken épül-e a kiválasztott lakás. Mindez forintokra, négyzetméterárakra is lefordítható. Azt ugyanakkor a fejlesztők is elismerik, hogy senki sem a „bűntérképpel” a kezében látogatja meg a kiszemelt ingatlant, főképp, hogy a fővárosiak egyébként is tudják, hol, milyen arányú a bűnözés. Más a helyzet a vidékiekkel és azokkal, akik külföldről érkeznek, hogy lakást béreljenek vagy vegyenek: az elemzés szerint ők az ár, az elhelyezkedés és a közlekedés mellett a közbiztonsági kérdésekre is kíváncsiak.
Bár a fejlesztők részéről logikus lépés lehet a bűntérkép figyelése, úgy tűnik, az átlagos lakásvásárló – főleg, ha használt lakásról van szó – aligha foglalkozik ilyesmivel. Mint azt Bartucz Tamástól, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői bizottságának elnökétől megtudtuk, az átlagembert nem érdekli a bűntérkép. – A többség vásárlás előtt inkább a szomszédokkal beszél, megkérdezi tőlük, milyen a közbiztonság, mennyire gyakoriak a betörések. Emellett jelzésértékű az is, hogy az adott házban milyen az ajtók vasalata, van-e biztonsági kamera, vagy hogy milyen autók parkolnak a ház előtt – hangsúlyozza a szakember, majd hozzáteszi, hogy a biztonságérzetet egyszerre több tényező is befolyásolja. – Egyrészt fontos az ingatlan megközelíthetősége, másrészt az ingatlanon belül a biztonságérzet; nem mindegy ugyanis, hogy a kapun belül jobb vagy rosszabb helyzetbe kerülünk-e. A fővárosi Blaha Lujza tér környékén van például olyan társasház, amelyet portaszolgálatos vaskapu véd, más kérdés, hogy az ingatlanig eljutni kalandos dolog. Ugyanez fordítva is igaz lehet: a Klinikák metrómegálló környékén, ahol biztonsági kamerák figyelik a közterületeket, az utcákon nincs gond, de van olyan társasház, ahol a kapun belül komoly meglepetés érheti az ingatlankeresőt.
A szomszédos üzleteknek is lehet gyengítő vagy erősítő hatása, hiszen korántsem mindegy, hogy gyógyszertár vagy kocsma üzemel-e a földszinten – úgy tűnik tehát, hogy a mikrokörnyezet felülírja a statisztikákat. Bartucz Tamás szerint kerületeken belül is óriási különbségek lehetnek: elég csak megnézni a IX. kerület rehabilitált és nem rehabilitált részét, az Üllői út és a Mester utca környékét. Ha ezen a környéken egy utcával eltévesztjük a címet, igencsak meglepődhetünk. A budai kerületekben más a helyzet, mint a pesti részeken: itt a különbségek nem annyira markánsak, de a társasházak lakóközössége, a szomszédos üzletek jellege ezen a területen is sokat számít. Ami a konkrét társasházakat illeti, leginkább a ház kukáinak milyensége, a liftek állapota, a ház tisztasága lehet jelzésértékű.
A lakás környezetének biztonságos voltát a tulajdonosok az ingatlanok hirdetéseinél is sokszor kiemelik, főleg, ha a lakás olyan kerületben vagy vidéki településen van, ami nem éppen erről híres. A VIII. és IX. kerület ingatlanjainál nemegyszer találkozunk a biztonságos környék, rendezett lépcsőház kulcsszavakkal, az ilyen mikrokörnyezet pedig Miskolcon, Ózdon is komoly szempont lehet. Érdekes módon míg a hirdetésekben feltűnnek a közbiztonságra utaló kifejezések, addig a betörések alacsony számára nem utalnak a tulajdonosok. Pedig amíg a közbiztonság szintjével nagyjából tisztában vannak a lakáskeresők, addig a betörések számával aligha. Budapesten például a II. kerületben tízezer lakosra vonatkoztatva nagyjából ugyanannyi betörés volt, mint a X. kerületben, miközben a két kerület négyzetméterárai között több mint kétszeres a különbség. Ha csak a lakásbetörések számát vizsgáljuk, Budapest legbiztonságosabb kerülete a VI. és a VII. kerület, ahol tízezer lakosra mindössze 13 betörés jutott. A legtöbb betörésre a XVIII. és a IX. kerület ingatlantulajdonosainak kell számítaniuk. Vidéken a betörések számának alakulása és az ingatlanárak köszönő viszonyban sincsenek egymással: míg például az ingatlanok Győrben és Debrecenben a legdrágábbak, addig a tízezer főre jutó betörések számát nézve mindkét megyeszékhely a középmezőnyben van.
origo.hu
Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében
