Akár ez is lehetne a címe a Nemzeti Filharmonikus Zenekar soron következő hangversenyének, amelyet holnap fél nyolctól tart az együttes a Művészetek Palotájában. Az est karmestere Kocsis Zoltán lesz. Talán dirigens és zenekara senki számára sem szorul bemutatásra, ahogyan a műsorban elhangzó darabok sem igazán. Richard Strauss fiatalkori szimfonikus költeménye, a Halál és megdicsőülés nyitja a koncertet, amelyhez kedvcsinálóként most csak azt az érdekességet említjük meg, amikor Strauss 1949-ben, utolsó napjaiban a következőket mondta menyének: „Furcsa, de a haldoklás pontosan olyan, ahogyan hatvan éve megkomponáltam a Halál és megdicsőülésben.”
A következő műsorszám az est különlegességének ígérkezik, hiszen Mogyeszt Muszorgszkij Golenyiscsev–Kutuzov verseire komponált A halál dalai és táncai című dalciklusa egy eddig még csak Miskolcon előadott, új hangszerelésben hangzik el, amelyet Kerekes István készített. Azonban az előadás még nagyobb kuriózuma, hogy a szólista nem más lesz, mint az idén 72. életévét betöltő világhírű orosz basszista, Jevgenyij Nyesztyerenko. Pjotr Iljics Csajkovszkij VI. (h-moll, Patetikus) szimfóniájáról nem sokkal a bemutató és a szerző elhunyta után elkezdett terjedni a hír, hogy a komponista állítólag saját halálát írta meg benne, noha Csajkovszkij semmiféle programmal nem látta el művét. A zeneszerző a következőket írta róla: „Ez eddigi műveim közül a legjobb. Úgy szeretem, mint még soha egyiket sem.” Gondolatait az idő igazolta, hiszen a szimfóniák közül mindenesetre a legismertebb és leggyakrabban játszott kompozícióról van szó – Budapesten ez a darab mégis különleges csemegének ígérkezik.
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
