Jelentős keresletcsökkenés, viszszafogott termelés és elenyésző haszon jellemzi az építőanyag-gyártást és -kereskedelmet. Szakértők szerint az építőipar utolsó jó éve – a még létező állami ösztönzéseknek és lakáshoz jutási támogatási rendszernek, valamint az egyébként is nagy befektetői kedvnek köszönhetően – 2006 volt. Ám az azóta eltelt, pénzügyi-gazdasági krízissel terhelt évek és az ágazat számára pozitívnak korántsem nevezhető kormányzati lépések a hét évvel ezelőtti szintre vetették vissza az ágazati termelést. Piaci élénkülést pedig az optimisták is csak a jövő év közepére jósolnak.
További egy-másfél éves gyengélkedést valószínűsít Antoni Péter, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesületének elnöke is, aki lapunk megkeresésére közölte: tavaly – építőanyag-típustól függően – harminc-ötven százalékos visszaesés volt tapasztalható az értékesítésben. A legnagyobb mértékben az úgynevezett nehéz építőanyagok, a tégla, a cserép és a beton forgalma zuhant, míg a szigetelőanyagok iránt a lakossági és államilag támogatott energetikai fejlesztéseknek köszönhetően volt igen mérsékelt, de érezhető kereslet. – Az első negyedév adatai harminc százalék körüli forgalomcsökkenést mutatnak, ami előrevetíti azt, hogy folytatódik a termelés viszszafogása. Ezt vérveszteség nélkül csak a nagyobb gyártók tudják vállalni. A kisebbek valószínűleg lehúzhatják a rolót, az elkövetkező egy évet ugyanis minden bizonnyal nem fogják túlélni – fogalmazott Antoni. A szakember ugyanakkor a kereslet csökkenése ellenére sem számít arra, hogy további építőanyag-kereskedő cégek is bezárnak. A talpon maradás Antoni szerint csak azoknál a kereskedőknél esélyes, ahol a termékek jó része a beszerzési ár közelében kerül a vásárlók elé.
– Az építőipari ágazat egészét, így az építőanyag-kereskedelmet is mélyen érinti a lánctartozások óriási mértékéke, a gyalázatos fizetési morál és a beruházások általános elmaradása. Ausztriában a válságra állami felújítási programmal reagáltak, ezért alig volt visszaesés, és a csehországi fejlesztések is csak kismértékben mérséklődtek, míg nálunk még a fényt sem látni az alagút végén. Az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint a kiéleződő árverseny sem tesz jót a hazai gyártóknak. Példaként említhető, hogy a legnagyobb mértékben fogyó, panelfelújításokhoz használatos polisztirol szigetelőanyagból leginkább az olcsó, ám kifogásolható minőségű szlovák gyártmány fogy, míg a lényegesen jobb minőségű hazai termékre kicsi a kereslet.
Kockázatos ágazat. Az építőipar cudar helyzetét jól példázza, hogy – mint arra a Creditreform tanácsadó társaság tegnap közzétett elemzésében kitér – a fizetésképtelenség kockázata továbbra is ebben az ágazatban az egyik legmagasabb. Az ilyen sorsra jutott vállalkozások száma a 2008-as 2339-ről tavaly 2770-re nőtt. A számokból az idén is folytatódó mélyrepülésre következtethetünk, ami alátámasztja a szakértők pesszimista várakozásait. A Ceditreform egyébiránt az építőipar mellett többek között az ingatlanügyletek és egyéb gazdasági szolgáltatások terén is elhúzódó gyengélkedést vár.
origo.hu
Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében
