Bár mindig magas volt a garzonok iránti kereslet, a válság beköszöntével és a hitelezés beszűkülésével párhuzamosan még inkább megnövekedett a vásárlói igény a kislakások iránt. Mára odáig jutottunk, hogy a befektetésnek is alkalmas, jó adottságú garzonlakás gyakorlatilag hiánycikk lett a piacon. – Ősszel vettük észre, hogy nem lehet jó adottságú garzonlakást kapni, mert ezeket az ingatlanokat felvásárolták a befektetők. Emiatt most nincs is igazán minőségi kínálat a piacon, mert ugyan rengeteg az eladó kislakás, de nehéz köztük jót találni, és ami van, azt is drágán kínálják a tulajdonosok – mondta lapunknak Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője.
A befektetők szempontjából ma leginkább az szól a garzonok mellett, hogy ezekre az ingatlanokra nemcsak a kereslet nagyobb, hanem több a ténylegesen fizetőképes vevő is. Magyarul nagyobb eséllyel adhatók el a kis ingatlanok, mint a nagyobbak. Ennek egyik oka, hogy minilakásokra még most is lehet hitelt kapni: a 10-12 millió forintot érő garzonokat 4-5 millió forintnyi önrésszel jelenleg is meg lehet vásárolni, miközben ilyen önerő mellett normál méretű lakás vásárlása már igencsak problémás. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nem befektetésre, hanem inkább saját lakásra vadászó vevők a garzont tartanák ideális választásnak.
– Az ingatlanhirdetésekben szereplő lakások átlagos alapterülete 68 négyzetméter. Egy ilyen méretű lakás nagyjából 20-25 millió forintba kerül Budapest VI. kerületében, miközben ugyanitt egy 30 négyzetméter körüli alapterületű garzon ára 10-12 millió forint. A minilakások ára tehát fajlagosan magasabb. A különbség még markánsabb, ha a bérleti díjakat vizsgáljuk: a példaként használt VI. kerületi garzon esetében a bérleti díj minimum havi 45-50 ezer forint, miközben a hasonló elhelyezkedésű, ám nagyobb, 68-70 négyzetméter körüli lakásokat már havi 75-80 ezer forintért is bérbe lehet venni. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a fiatalok jelenleg az előbbi megoldást választják, azért, mert a garzonok rezsije feleannyiból kijön, mint egy 70 négyzetméter körüli lakásé, így összességében a garzon sokkal olcsóbb. A mostani nehéz gazdasági helyzetben leginkább ezek a tulajdonságok értékelik fel a pici lakásokat – mondja Korbuly Krisztián, az Ingatlan.com vezérigazgatója.
A garzonok vevői ma már elsősorban saját használatra keresnek kislakást, és jellemzően be is költöznek az ingatlanba, nem pedig kiadják azt. Korábban nem feltétlenül ez volt a jellemző, sokan befektetésnek vásárolták meg az ilyen jellegű lakásokat, főleg a belvárosban és az egyetemek környékén. Ilyen környéken a befektetők jelenleg is aktívak, ám a befektetésnek is alkalmas eladó kislakások száma mára erősen megcsappant.
A garzonok bérleti díjai négyzetméterre vetítve mindenhol magasabbak a normál méretű ingatlanokénál: a XI. kerületben havi 45 ezer forint körüli összegért lehet 25-30 négyzetméteres lakást bérelni, de 60-65 ezer forintos bérleti díjakkal is bőven találkozunk, sőt olyan új építésű, 30 négyzetméter körüli lakóparki lakás is akad, amely több mint havi 80 ezer forintért vehető bérbe. Ezért az összegért a kerületben már kényelmes polgári lakás is bőven kivehető, hiszen havi 50 ezer forinttól már kínálnak 55-60 négyzetméteres, másfél-két szobás lakásokat. Jelzésértékű az is, hogy ugyanebben a kerületben havi 65-70 ezer forintért is lehet felújított, másfél szobás lakást bérelni – azaz csaknem ugyanannyiért, mint egy szépen felújított garzont. A különbséget még jobban szemlélteti, hogy két egyszerű újbudai garzon bérleti díjáért, azaz nagyjából 100 ezer forint körüli havi összegért már a Gellérthegyen és a Sashegyen is lehet normál méretű ingatlant bérelni. Három garzon bérleti díjából – nagyjából 150-180 ezer forintból – pedig már a kerület legjobb részein lévő két-három szobás, új építésű lakások bérleti díjára is futja.
Látványos a különbség a népszerűbb pesti kerületekben is: a VII. kerületi garzonok havi bérleti díjai például nagyjából havi 40-45 ezer forinttól indulnak, a lakások többsége viszont már inkább havi 50 ezer forint körüli áron van a piacon. Sőt az Akácfa utcában akad olyan 80 ezer forint körüli összegért kivehető földszinti, 30 négyzetméteres garzon, amely semmilyen extrával nem rendelkezik. A Dohány utcában pedig havi 70 ezer forintért kínálnak bérbeadásra egy 28 négyzetméteres, felújított minilakást. Ehhez képest a kerületben havi 55-60 ezer forinttól indulnak a normál méretű lakások bérleti díjai, havi 75 ezer forinttól pedig újszerű, bútorozott lakásokat is ki lehet venni – és a kerület legnagyobb – nem luxus – lakásainak bérleti díja is kijön két jobb adottságú szoba-konyhás ingatlan havi bérleti díjából.
A XIII. kerület szintén a pesti oldal egyik slágerterülete. Itt is elég látványos a garzonok és a normál méretű lakások bérleti díjai között a különbség: a kevésbé felkapott részeken havi 45 ezer forint körüli összegért lehet garzont bérelni, a jobb helyeken pedig 50 ezer forint körüli havi áron adják bérbe ugyanezeket a lakásokat. A valósághoz itt hozzátartozik, hogy a kerület garzonjainak bérleti díjai egyedül a legfelkapottabb helyeken ostromolják a havi 70 ezer forintot. Ennél feljebb pedig csak kivételes esetben szöknek a lakások bérleti díjai: az újlipótvárosi Pozsonyi utcában például egy 25 négyzetméteres luxuslakást kínálnak nem kevesebb, mint havi 95 ezer forintért. Bár ez utóbbi a ritka kivétel, a kerület garzonjainak bérleti díjai a normál lakásokéval öszszehasonlítva még így is magasak: a kerületben havi 40-50 ezer forintos bérleti díjért már ki lehet venni 55-60 négyzetméteres kétszobás lakásokat is, havi 70-80 ezer forintért pedig már szintén élhető méretű, újszerű ingatlanokat adnak bérbe a tulajdonosok.
radikális iszlamisták
A radikális iszlám a kereszténység meghatározó ünnepeit kiemelt támadási időszaknak tekinti
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!