Aquincum újjászületik

A Római Birodalom idején Pannonia provincia legjelentősebb városa volt Aquincum. E hónap elején indult az Aquincumi Múzeum területén a Pannonia Porvincia program, amely révén a római mindennapokba is betekintést kaphatunk majd.

VAN ÚJ A FÖLD ALATT. Fejdísz aranylemezkékkel, ékszerek, kardok, avar libatojások: április 15-től mutatja be az Aquincumi Múzeum az előző év legszebb ásatási leleteit. A Van új a föld alatt című kiállításon az őskori és a római kori tárgyakon túl a Budapesti Történeti Múzeum frissen feltárt középkori leletanyaga is megjelenik. Múlt évben az intézmény mintegy negyven régészeti ásatást és megfigyelést végzett beruházásokhoz kapcsolódóan a főváros területén. Ezek közül kiemelkedik az M0-s körgyűrű déli szakaszán, több ponton végzett kutatás, amely mintegy négyezer év régészeti leleteit hozta felszínre: bronzkori, szkíta, szarmata, avar és Árpád-kori temetkezéseket, településmaradványokat. A Hajógyári-szigeten tavaly is folytatódott a feltárás, itt egy középkori uradalmi központ maradványai kerültek elő. A római kori Aquincum temetőinek feltárásai során edények, ékszerek bukkantak a felszínre, ezeket szintén bemutatja a tárlat. Április 15-én a régi kiállítási épületben az aquincumi ásatások máig tartó történetét bemutató kiállítás nyílik, e naptól két időszaki tárlat is várja a látogatókat: az egyik az ókori játékokat mutatja be, a másik a vakokhoz és gyengénlátókhoz viszi közel a régészetet.

Erődök, kikötők, őrtornyok, sáncok védték az egykori Római Birodalom határait Britanniától a Földközi-tenger vidékéig. A kínai nagy fal jelentőségével is felérő, több ezer kilométer hosszú római limesen ma tíz ország osztozik, az Egyesült Királyságban és Németországban a világörökség része. A limes magyarországi szakasza 2012 elején válhat világörökségi helyszínné.
Mintegy 300 millió forint európai uniós támogatásból, a főváros 33 milliós segítségével indult április elején az Aquincumi Múzeum területén a Pannonia Porvincia program, amely részben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által előkészített világörökségi pályázatunkat is segíti. A fejlesztés további célja, hogy Pannonia tartomány székhelyének történelmét, emlékeit bemutató múzeum turisztikai központtá váljon.
A program régészeti kutatásokkal kezdődik, ennek nyomán épül meg a római városfal vonalát követő fogadófal, amely rálátást ad a romvárosra – számolt be lapunknak a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Bodó Sándor. – Itt fogjuk elhelyezni a múzeum harmadik kronoszkópját, amely a 3–4. századi Aquincum ma csak romokban lévő épületegyüttesét régi szépségében láttatja. Nem csak épületmaradványokat fogunk feltárni, rekonstruálunk egy lakóházat, amely bemutatja egy római polgár mindennapjainak környezetét. Információs központ kialakítását, a Festőház rekonstrukcióját, római játszótér kialakítását, parkoló építését valósíthatjuk meg a programnak köszönhetően.
A múzeumban virtuális élménytér is várja a történelem szerelmeseit számos interaktív számítógépes játékkal, amelyek tartalmi elemei szorosan kapcsolódnak a múzeumi látnivalókhoz. – Egyik egy érintőképernyős asztalból áll majd, amely csalafinta régészjátékba vonja be a látogatókat – mesélte lapunknak Szu Annamária művelődésszervező. – Lesznek falra kivetített játékok is, amelyek révén például a korabeli viseletekben láthatjuk viszont magunkat.
Az Aquincumi Múzeum fejlesztésének további távlatai is vannak, lennének. A Záhony utca és Szentendrei út sarkán áll egy épület, amelyben hét lakás és egy palacsintázó található, a ház alatt pedig egy római fogadó romjai. Mivel az épület amúgy is elveszi a rálátást a romvárosra, az ezredfordulón a fővárosi önkormányzat – a harmadik kerület elvi támogatásával – mintegy százmillió forintot különített el, hogy kiváltsa a ház bérlőit. Ám a tervből – egyelőre – nem lett semmi.