Több mint 1300 város csatlakozott a WHO tegnap elkezdődött kampányához, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a városokban élők káros életmódjára, a környezetszennyezésre, a rák- és szívbetegségek számának növekedésére. A nemzetközi szervezet az ENSZ szakosított nemzetközi intézményeként 1948. április 7-én kezdte meg működését. Ennek évfordulóján rendezik meg évente az egészség világnapját. Idén a WHO az urbanizáció és az egészség kapcsolatát állította a középpontba.
Pusztai Zsófia, a WHO hazai koordinátora ez alkalomból nyilatkozott az egyik amerikai rádiónak. Mondatait azonban félrefordították, így több fórumon is arról lehetett olvasni, hogy hazánk világviszonylatban a legegészségtelenebb országok közé tartozik. A fejlődő országok természetesen sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint mi. A várható élettartam, a daganatos megbetegedések – köztük is a tüdőrák – vagy a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében azonban Magyarországnak az uniós tagállamok között valóban kedvezőtlenek a mutatói – mondta lapunknak a nemzetközi szervezet helyi irodájának vezetője. Ebben szerepet játszik a népesség egészségtelen, mozgásszegény életmódja, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, valamint a rossz táplálkozás.
A szakértő szerint bár a kilencvenes évek óta fokozatosan javul itthon a várható élettartam, csökkent a halálozások száma és gyakorisága, a régió többi államában a fejlődés gyorsabb ütemű, így lemaradásunk továbbra is megmaradt. A visegrádi országokhoz viszonyítva, ha kismértékben is, de rosszabbak a statisztikáink, s noha egyes kelet-európai és balti országokban nagyobb arányban érinti a lakosságot a depresszió vagy az alkoholizmus, alapvetően Magyarországnak a legtöbb mutatója egységesen rossz. Kifejezetten nagy a különbség a nemek között. Egy hazánkban ma születő fiúgyermek várhatóan nyolc és fél évvel él rövidebb ideig, mint egy lány. Az EU-ban ez a szám négy év – tette hozzá.
Azért is fontos, hogy az egészség világnapjának középpontjában idén az urbanizáció és az egészség kapcsolata áll, mert jelenleg is több mint hárommilliárdan élnek városokban, s 2050-re becslések szerint az emberek hetven százaléka lakik majd ilyen településeken. Az európai régióban ez az arány már most is hetven százalék fölött van. A városok robbanásszerű növekedéséből adódó egészségi problémák nagy kihívás elé állítják az emberiséget, továbbá szociális és egészségügyi értelemben hatalmas egyenlőtlenségek alakulhatnak ki. Várható életminőségünket és élettartamunkat is nagyban befolyásolhatja, hogy hol lakunk – fejtette ki Pusztai Zsófia.
A WHO már 1988-ban létrehozta az úgynevezett egészséges városok hálózatát, amelyhez időközben 23 magyar település is csatlakozott. A kezdeményezés célja, hogy a helyi önkormányzatok mindenhol olyan városfejlesztési koncepciót készítsenek, amely hangsúlyosan figyelembe veszi az egészségügyi, környezetvédelmi, oktatási szempontokat is. Hosszú évek tapasztalata, hogy azok a stratégiák a legeredményesebbek, amelyek helyi kezdeményezésekből születnek, s megvalósításukban szerepet vállal a helyi önkormányzat és a civil szféra is. Egyes területeken a szakértő szerint azonban az elmúlt időben is történtek előrelépések. Ilyen például az egészségesebb iskolai környezetek kialakítása, a gyermekbalesetek megelőzése, egészségesebb menzák és büfék bevezetése, a dohányzás csökkentése vagy a közúti balesetek megelőzése, amely a 15–25 évesek körében a vezető halálozási ok. Ez utóbbin hazánk a WHO-val több éve közösen dolgozik. A felvetődő gondok megoldhatók, de nem egyik napról a másikra – hangsúlyozta. Finnországban például 1972-ben indult egy olyan program, amelynek eredményei három évtized alatt váltak láthatóvá. Ismeretes, nálunk 2002 óta létezik népegészségügyi program, azonban fontos, hogy az ehhez kapcsolódó konkrét akciótervekhez folyamatosan és hosszú távon is megfelelő források álljanak rendelkezésre.
origo.hu
Ma még strandidő lesz, de készüljön, érkeznek a záporok!
