Hogy mennyire hibás szemlélet a nemzetközi sikereket is arató magyar bábszínházak művészetét másodrangúnak tekinteni a színház világában, és hogy mennyire elmosódtak már a határvonalak a prózai teátrumok és a bábszínházak között – többek között erre is rávilágít a Budapest Bábszínházban tegnap kezdődött háromnapos seregszemle. Az Andrássy úti teátrumban első ízben rendezik meg a Bábu fesztivált, amely egyszemélyes produkciókat mutat be. Mese és költészet, humor és álom, a színen pedig a színész és a bábok.
A fesztivál első előadása tegnap délután A halhatatlanság országa volt, Fabók Mariann előadásában. A darab főhőse a népmesékből ismert királyfi, aki az öröklét titkait kutatja. Pályi János Órajátéka a vásári bábhagyományt elevenítette fel, Jankovics Péter pedig Petőfi Sándor komikus hőskölteményének, A helység kalapácsa születésének körülményeit láttatta, sajátos szemszögből.
Ma délelőtt tizenegykor a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Csákányi Eszter egy cigány népmese feldolgozását, a Keresztanyát mutatja be – előadását gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlják. Délután háromkor Vörös István költő művével, Az éneklő királyfival Szabó Balázs invitálja különleges humorú, magányos bolyongásra a nézőket, este hattól Sarkadi Bence Figure ex machinája a marionettekbe visz életet.
A zárónap délelőttjén tizenegykor a Nem akarok többé boszorkány lenni című bábjátékkal lép fel Badacsonyi Angéla az ártó varázslatokról lemondó Furinkáról. Délután háromkor a Pöttöm Panna című Andersen-mese nyomán Futó Ákos mutatja be a csöpp termetű kislány viszontagságait. A fesztivált délután ötkor a Baltazár felfedez, Kovács Katalin zenés némajátéka zárja egy kedves, öreg krumplibábbal. Ám van ráadás is: este hatkor Vitéz László és a többiek lépnek színre, természetesen a magyar bábművészet doyenje, Kemény Henrik vezetésével.
origo.hu
Nincs második esély: életbe lépett Európa legszigorúbb drogtörvénye
