Baráti cégek előnyben?

Tizennégymilliárd forintot szervezne ki a kormány egy nemrég létrehozott, referencia nélküli cégbe – állítja a Hírszerző. A portál értesülései szerint a hamarosan megszülető Regionális Tőkealap-kezelő Zrt. feladata a kis- és közepes vállalkozások támogatása lenne, ám a társaság lehetőséget ad a „baráti” cégek kitömésére is.

Hamarosan céget hoz létre a kormány, hogy ezen keresztül támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat. A Regionális Tőkealap-kezelő Zrt. a kormány elképzelései értelmében a Regionális Tőkebefektetési Alap forrásait, körülbelül tizennégymilliárd forintot kezel majd. A tervek szerint a vállalkozások hitelt kaphatnának az alaptól, az állam pedig a pénzért cserébe tulajdont szerezne a támogatott cégekben. Az ugyanakkor nem világos, hogy milyen szempontok szerint bírálnák el, kinek jut a tizennégymilliárd forintból, mint ahogy az sem, mi történik abban az esetben, ha a finanszírozott cég tönkremegy. Kérdéseket vet fel az is, hogy miért volt szükség tizennégymilliárd forint átcsomagolására a kormányzási ciklus utolsó napjaiban.
A tőkealap-kezelő létrehozását a kormány a Greenfield Capital Zrt.-re bízná, annak ellenére, hogy ezt a társaságot fél évvel a pályázat kiírása előtt, a minimálisan megkövetelt ötmillió forintos tőkével jegyezték be, s a társaság semmilyen referenciát nem tud felmutatni. Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. eredetileg öt cégtől kért ajánlatot, végül egyedül a Greenfield Capital pályázata lett érvényes. A kormány előterjesztése a Hírszerző szerint meglehetősen sietve készült el, még az ilyenkor szokásos tárcaközi egyeztetés is elmaradt. Az internetes lap úgy tudja: a részvénytársaság igazgatóságában szerepel Benedek János, aki a bejegyzés előtti napokban „tetemes végkielégítéssel” távozott az állami tulajdonú regionális fejlesztésekkel foglalkozó VÁTI Kft.-től, és Mosonyi Balázs, aki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető tisztségviselője.
A hírportál szerint a kisebbségi részesedés megvásárlása nem hatékony módja a vállalkozások támogatásának, mivel az állam csak kisebbségi részesedést kap az adott cégben, így nem befolyásolhatja érdemben a pénzek sorsát. Az sem világos, hogy mi történik abban az esetben, ha egy társaság megkapja a támogatást, majd tönkremegy. Könnyen lehet, hogy ilyen esetben az állam hiába futna a pénze után. A finanszírozás e formája ráadásul remek lehetőséget nyújtana a döntéshozóknak, hogy az általuk kinézett és támogatott cégeken keresztül eltüntessék az uniós pénzeket.
Szollár Domokos kormányszóvivő lapunk kérdésére válaszolva azt közölte, hogy régiónként két-két milliárd forint hitelt juttatnának a cégeknek, de ezeket az öszszegeket a támogatottaknak vissza kellene fizetniük az alapokba. A szóvivő szerint még nem teljesen kiforrott az elképzelés, ezért még nem született döntés a társaság megalapításáról. Jelezte ugyanakkor, hogy a Hírszerző információinak jelentős része nem megalapozott.