Bírságokkal indul az idénymunka?

Egyre nagyobb a botrány az alkalmi munkavállalással kapcsolatos, végrehajthatatlan jogszabály körül, amit a Fidesz kormányra kerülése esetén azonnal hatályon kívül helyez. Addig azonban még komoly bírságok várhatók, hiszen a mezőgazdaságban most kezdődik az idénymunka szezonja.

Dénes Zoltán
2010. 04. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem elég, hogy maga a törvény használhatatlan, a kormány jogszabályellenes módon, rendeletben igyekszik megoldani azt, amit a törvényalkotással elmulasztott – jelentette ki az alkalmi munkavállalásról szóló, áprilisban életbe léptetett törvényt bíráló tegnapi tájékoztatóján Font Sándor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke emlékeztetett arra, hogy az új szabályozás megszüntette a korábbi kék könyves rendszert, s helyette szerződéses típusú munkakapcsolatokat rendelt el, aminek két fajtáját határozta meg. Az egyik az egyszerűsítettnek nevezett munkaszerződés, a másik pedig egy jelenléti ív típusú dokumentum. Az egyszerűsített munkaszerződéssel felvett alkalmi dolgozókat még a munkakezdés előtt kellene bejelenteni összes adatukkal együtt az elektronikus ügyfélkapun, SMS-en vagy telefonon keresztül. Az ehhez szükséges nyomtatványok azonban nem készültek el, ezért a kormány nemrég kiadott végrehajtási rendeletében a foglalkoztatókra hárítja a papírok kinyomtatásának és sorszámozásának felelősségét, ami már teljes képtelenség – fogalmazott a politikus.
Font Sándor arra is rámutatott, hogy míg a törvény indoklásában azt ígérték, hogy egyszerűbb lesz az adminisztráció, csökkentik a fekete- és szürkegazdaságban dolgozók számát, s érdekeltté teszik a munkaadókat is a szerződéses típusú foglalkoztatásban, ennek éppen ellenkezője valósult meg. Leszűkítették azoknak a körét, akik ezután alkalmi munkások lehetnek, csökkentették a munkavállalók által ledolgozható napok számát, és jelentősen emelték a közterheket. Font Sándor szerint általánosságban háromszorosára, 62,5 százalékra emelték a befizetendő járulékok nagyságát, míg a mezőgazdasági foglalkoztatottak esetében „csak” harminc százalékra, ami másfél-kétszeres növekedést jelent. Ennek a képtelen jogszabálynak a megszületését akarta megakadályozni a Fidesz akkor, amikor a parlamenti elfogadás előtt olyan módosító indítványt nyújtott be, ami a hatálybalépést jövő év januárjára tolta volna el. Ezt azonban a kormányzó többség nem támogatta – mutatott rá Font Sándor.
A törvényt „szervilis módon megszavazó” országgyűlési képviselők felelősségét vetette fel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is, aki rámutatott: a képviselők már a különböző bizottságokban értesülhettek arról, hogy a jövendő jogszabály a mindennapi gyakorlatban nem alkalmazható, tehát e tény ismeretében szavazták meg a tervezetet. A főtitkár véleménye szerint a kormány legutóbbi határozatával csak saját feladatát – a szükséges nyomtatványok elkészítését – odázta el. A szakértő szerint képtelenség a törvény végrehajtása, s mivel az állami vezetők részéről nem hangzott el az, hogy a munkaadókat nem bírságolnák, félő, hogy a munkaügyi hatóság emberei a következő szűk időszakban razziáznak majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.