Csőcsere

Több európai ország után Ausztriában is betiltották a szoláriumozást fiatalkorúaknak. Bírálói szerint a kozmetikai célú mesterséges napozás, hasonlóan a túlzásba vitt hagyományos napfürdőzéshez, egyértelműen káros, akár halálos daganat kialakulásához is vezethet. A barnítószalonok működtetői viszont kifejezetten egészségesnek mondják. Magyarországon a szakemberek régóta ajánlják, hogy a gyerekeknek tilos legyen a szolárium használata.

Nadis Nafar, New Jerseyben élő hölgy bérletet vásárolt a Hollywood Tans szoláriumlánc helyi szalonjába. Egy évig hetente legalább háromszor pörköltette magát. 2006-ban aztán beperelte a céget arra hivatkozva, hogy az csak a szoláriumozás vélt vagy valós előnyeit hangsúlyozta, azonban nem tájékoztatott megfelelően a mesterséges napozás egészségügyi kockázatairól. Ügyvédjeinek érvelése szerint ezzel a cég félrevezette, és csalást követett el. A New Jersey-i bíróság engedélyezte, hogy több más feltételezett károsulttal együtt csoportos pert indítson a szolgáltató ellen. Az ügy azóta nem sokat haladt. A szoláriumcég ügyvédjei tavaly augusztusban elérték egy fellebbviteli bíróságon, hogy töröljék a csoportos per engedélyezését, Nafar asszony tehát vesztésre áll.
Beszámolók szerint ez az első per az Egyesült Államokban a szoláriumok üzemeltetői ellen. Ez igencsak furcsa, hiszen naponta hallani híreket az abszurdnál abszurdabb amerikai kártérítési perekről. A szoláriumcégek láthatóan eredményes lobbitevékenységet folytatnak, és felelősségüket is ügyesen hárítják át szolgáltatásuk megvásárlóira. Pedig Amerikában, ahogy a világon mindenütt, szinte lehetetlen olyan függetlennek tekinthető egészségügyi hivatalt és kutatóintézetet találni, amely ne ellenezné a divatszoláriumozást.
– A szoláriumsugár, hasonlóan a napsugárhoz, ultraibolya sugarat is tartalmaz, ez pedig káros a bőr és a szem egészségére. A szemet óvhatjuk védőszemüveg használatával, de azoknál, akik sokat járnak szoláriumba, idősebb korban megnő a bőrrák gyakorisága, korábban öregedik, ráncossá válik és kiszárad a bőrük – mondja Bakos József, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetője. – A sugárzás káros hatásait tekintve nincs különbség a természetes és a mesterséges napozás között.
Bakos ezzel cáfolta a szoláriumcégek gyakran hangoztatott érvét, hogy a náluk elérhető „biztonságos” barnulás kevésbé veszélyes, mint a hagyományos, ellenőrizetlen napozás. Reklámjaik szerint, ha rendszeresen cserélik a szoláriumgépek csöveit, garantálható a kockázatmentes napozás. Emiatt a szoláriumstúdiók kirakata ma már elképzelhetetlen az állandóan ott virító Csőcsere felirat nélkül. Kérdés, elhiszik-e a törzsvendégek, hogy minden egyes látogatásuk napján éppen csöveket cserélnek.
Egy Svédországban végzett kutatás megállapításai szerint azoknál a tizennyolc és harminc év közötti nőknél, akik évente legalább tízszer jártak szoláriumba, hétszer nagyobb eséllyel diagnosztizáltak később melanomát, a bőrrák legveszélyesebb formáját, mint a szoláriumba nem járók körében. Egy másik vizsgálatban tízszer küldtek szoláriumba önkénteseket. Bőrükben a kezelés hatására megnövekedett a sérüléseket javító fehérjék mennyisége, ez pedig a bőr károsodására utal – olvasható az amerikai bőrrákalapítvány honlapján.
– A szolárium egyértelműen ártalmas az emberi szervezetre. Vannak olyan bőrdaganatok, amelyek a bőr állandó barna színe miatt alakulnak ki, az „egészséges” barna bőrszín csak a média által táplált kultúrafüggő szépségideál, a divat megnyilvánulása, egészségügyi alapja nincsen – teszi hozzá Kemény Lajos bőrgyógyász, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.
Eközben a szoláriumok tulajdonosai és érdekvédelmi szervezeteik kísértetiesen ahhoz hasonló magatartást tanúsítanak, mint a cigarettagyárak a hatvanas-hetvenes években. Igyekeznek hiteltelenné tenni a mesterséges napozás veszélyeit kimutató kutatásokat, és mindent bevetnek a szigorúbb szabályzás megakadályozása érdekében – olvasható a Michigan Law Review jogi szakfolyóiratban megjelent A szolárium az új cigaretta? című tanulmányban. A melanoma veszélye érthető módon nem használ az üzletnek. Nem csoda hát, hogy a szoláriumüzemeltetők leginkább ezt igyekeznek kisebbíteni.
– Ha Európában északról dél felé haladunk, a melanoma gyakorisága negyedére csökken. Tehát azokban az országokban, ahol a napsütötte órák száma nagyobb, kevesebb a melanomás beteg – mondja Kovács Zoltán, a Magyar Szoláriumüzemeltetők Egyesületének elnöke. – A melanoma kialakulása és az ultraibolya sugárzás között tehát fordított az összefüggés.
Szép elmélet, nagy kár, hogy a tudományos eredmények éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Az amerikai egészségügyi minisztérium felügyelete alá tartozó nemzeti toxikológiai program karcinogénekről (rákkeltő anyagokról) szóló jelentése szerint az ultraibolya sugárzás növeli a melanoma kockázatát. A jelentés külön kiemel számos olyan tanulmányt, amelyek a szoláriumágyak rákkeltő hatását igazolták. Norvégiában valóban többen halnak meg melanomában, mint Spanyolországban, ez a jelenség azonban nem az ultraibolya sugárzás „jótékony” hatásának tulajdonítható. Az Észak-Európában élő világos bőrű emberek érzékenyebbek e betegségre, mint dél-európai sötétebb bőrtípusú társaik, akiknek a bőre „felkészültebb” a napsugárzás káros hatásai elleni védekezésre.
A szoláriumüzemeltetők megtalálták a csodaszert, amelynek segítségével egyenesen azt hirdethetik, hogy a mesterséges napozás hasznos fegyver lehet a rák elleni védekezésben. Ez a D-vitamin. A szoláriumipar szakmai folyóirata, a Tan Biz honlapján közölt írás szerint „a rendszeres szoláriumozás jelentős mértékben csökkenti a méhtestrák kockázatát”, mégpedig a D-vitamin-termelés serkentése által. Mindezt a hollandiai székhelyű Sunlight Research Forum (SRF) nevű nonprofit szervezet szóvivője, Ad Brand közölte. Brand nem volt mindig a szervezet munkatársa. Némi internetes keresés után kiderült, hogy 2005-ben a világ vezető szoláriumlámpa-gyártója, a Sunfit Lightning Company őt nevezte ki alelnöknek a „tervezett további expanzióra való tekintettel”. Az Island Sun Times szaklapban megjelent írás szerint Brand jól ismert szoláriumipari úttörő.
Az SRF honlapja szerint céljának tekinti, hogy a nyilvánosság elé tárja a mérsékelt ultraibolya sugárzás emberre gyakorolt hatását érintő legújabb kutatások eredményeit. A weboldal szinte ódákat zeng a D-vitaminról. E vitamin csökkenti a halandóságot, megelőzi a rákot, sőt növeli a tesztoszteronszintet, így a szexuális teljesítőképességet a férfiaknál. Kovács Zoltán is a D-vitaminról beszélt hosszasan az interjú során.
– A napfény valóban a D-vitamin termelésének legfontosabb forrása, ezt a szoláriumüzemeltetők gyakran hangoztatják is reklámjaikban – mondja Bakos József. – Tavasszal, nyáron, ősszel elegendő a D-vitamin-termeléshez az a sugárzásmennyiség, amely a szabadban tartózkodó embert éri, még ha nincs is teljesen levetkőzve. A téli hónapokban viszont kevés napsugár ér bennünket. Mi azonban ekkor sem javasoljuk a szoláriumozást káros mellékhatásai miatt. A D-vitamin könnyedén pótolható például táplálékkiegészítők segítségével.
A figyelmeztetések hatására Németország, Franciaország és több más ország után Ausztria is betiltja a szolárium használatát tizennyolc év alatti fiatalkorúaknak. A döntést tavaly novemberben egyhangúlag szavazta meg az osztrák parlament, és szeptember 1-jén lép hatályba, jelentette az AFP. Magyarországon várat magára a hasonló rendeletmódosítás. Bár egy európai uniós szabvány elvileg tiltja a gyermekek számára az erős ultraibolya sugárzást kibocsátó készülékek, így a szoláriumgépek használatát is, ennek hatása a hazai szoláriumüzletek működésére legalábbis kérdéses.
– Nem a készülékkel van baj, hanem a fiatalkorúval, aki befekszik heti négyszer-ötször, mert nincs tudomása arról, hogy ez mivel jár – mondja Kovács Zoltán. – Magyarországon a szolárium személyzete megkérdezi a vendégtől, hogy hány éves, de az igazolványát nincs joga elkérni. Az a tapasztalatunk, hogy ez a rendszer egész jól működik, ezrelékes arányt jelentenek a tizennyolc év alattiak a magyar szoláriumozó népességben.
Vannak, akik szerint igenis a készülékkel is gond van.
– A napozás, a természetes és a mesterséges egyaránt, káros szokás, amelynek veszélyes mennyisége egyénfüggő. Társulatunk évek óta szorgalmazza a szoláriumok működését szigorító törvény megalkotását, közre is működtünk egy miniszteri rendelet előkészítésében, amely megtiltaná a fiatalkorúaknak a szoláriumok használatát – mondja Kemény Lajos. – Sajnos valamiért máig nem született belőle rendelet. Nyilvánvalóan sokak érdekét sértené.