Elsumákolják a csökkentést a bankok

Hiába jutnak olcsóbban svájci frankhoz a bankok, az alpesi devizában eladósodott ügyfelek törlesztőrészleteiben nem jelentkeznek a kedvező változások. Egyedül az Erste Bank mérsékelte a frankhitelek kamatait, a többiek nem tervezik a ráták csökkentését. A pénzintézeteknek nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyfelek faképnél hagyják őket, ha nem engednek az áraikból. A hitelezés feltételeinek szigorodása miatt az adósok beleragadtak a frankkölcsönökbe.

Úgy tűnik, a hazai bankok csak akkor igazítják hozzá a hitelkamatokat a pénzpiacok változásaihoz, ha azok megdrágítják a kölcsönöket. Amennyiben a változások olcsóbbá tennék a hiteleket, jóval lassabban őrölnek a pénzintézetek malmai. Még az is előfordulhat, hogy különféle indokok miatt elmarad az adósok terheinek csökkentése.
Ez utóbbi forgatókönyvre remek példát szolgáltatnak a svájcifrank-hitelek kamatai. Miközben az alpesi jegybank a múlt év eleje óta nagyon alacsony szinten, 0,25 százalékon tartja az alapkamatot, ezért a bankok olcsóbban juthatnak hozzá a frankhoz, a Magyarországon működő pénzintézetek alig vagy egyáltalán nem mérsékelték a hitelkamatokat. – Az alpesi devizában eladósodott lakossági adósok terhein enyhíthetne, ha a frankhitelek kamatai a kedvezőbb forrásköltségekhez igazodva mérséklődnének. A bankok közül azonban egyelőre csupán az Erste jelentett be kamatcsökkentést – derült ki a napokban a távirati iroda gyors felméréséből. Az MTI azon kérdésére, hogy a válság enyhülte, illetve a legutóbbi kamatemelés óta mérsékelték-e a frankalapú lakossági hitelek kamatait, illetve tervezik-e ezt, egy hitelintézet sem válaszolt igennel. Ez már csak azért is érdekes, mert a banki magatartási kódex előírja, hogy az ügyfelek számára kedvező változásokat ugyanúgy érvényesíteniük kell, mint a kedvezőtleneket.
Róna Péter közgazdász szerint a hazánkban működő bankok önkényesen határozzák meg a kamataikat, sőt a magyar törvények szerint a kamatok kiszámításához az ügyfeleknek semmi közük, annak módja banktitoknak minősül. – Külföldön a kamatszámítás módszertanát nem rejtegetik a pénzintézetek, az ügyfelek minden hónapban értesítést kapnak a ráták mértékéről, és arról, hogy miként jöttek ki a számlalevelekben szereplő számok – jegyezte meg a szakember.
A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a bankok extraprofitra tegyenek szert az által, hogy az ügyfelek számára kedvezőbb változásokról nem vesznek tudomást. Róna Péter szemléltetésképpen a 2009-es évet hozta fel. Tavaly a bankok világszerte rossz eredményeket produkáltak, ám hazánkban 2008-hoz képest csupán nyolc százalékkal csökkent a pénzintézetek profitja. Mivel a hitelállomány csökkenése ennél jóval nagyobb mértéket öltött, vagyis jelentős bevételkieséssel járt, úgy tűnik, a bankok a kamatok, költségek és díjak növelésével mérsékelték a veszteségeiket – jegyezte meg a szakember.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a frank kamata, hanem hazánk országkockázata is csökkent, és ez utóbbinak is mérsékelnie kellett volna a frankkölcsönök árait. A szakember szerint a magas kamatok annak köszönhetők, hogy a bedőlő hitelek okozta veszteséget az ügyfelekkel fizettetik meg a bankok.
– Ha az Erste megteheti, hogy csökkenti a hitelek kamatait, a többi bank miért nem engedheti ezt meg magának? – tette fel a kérdést Barabás Gyula. Az elnök szerint a többi pénzintézet azért nem követi sietve az Erste példáját, mert egyáltalán nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyfeleik elpártolnak tőlük, az új hitelszabályozás bebetonozta őket a kölcsönükbe. Azok az adósok, akik néhány éve kis önerővel vettek fel svájcifrank-kölcsönt, ma már nem tudják kiváltani azt, mert a szabályok sokkal szigorúbbak lettek, nagyobb önrészt követelnek meg, és a vállalható törlesztőrészletet is maximalizálják. – Ráadásul azóta az ügyfelek ingatlanfedezetének értéke is lecsökkent, miközben az adósságuk még nőtt is – jegyezte meg Barabás Gyula.
A svájci frankban eladósodott ügyfelek az alpesi deviza árfolyammozgását is szívszorongva figyelhették az elmúlt hetekben. A frank ugyanis tízéves csúcsra erősödött az euróval szemben. A januári 182,38, illetve februári 184,79 forintos átlagárfolyam alig marad alatta a tavalyi 185,82 forintos éves átlagnak, az előző évek jóval alacsonyabb, 150 és 160 forint ingadozó árfolyamairól, amelyen az adósok zöme felvette a hitelt, már nem is beszélve. A hiteleseknek az a szerencséje, hogy a forint is izmosodott az utóbbi időben, ennek köszönhetően nem drágultak meg jelentősen a törlesztőrészletek.