Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójáról a Budapesti Tavaszi Fesztivál is megemlékezett, hiszen április 1-jén a Thália Színház Nagyszínpadán Erkel egy meglehetősen ritkán hallható operáját, az 1868 és 1874 között komponált Brankovics Györgyöt mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera társulata Selmeczi György rendezésében. Ebben a darabjában az addig Wagner-ellenes komponista wagneri eszközökhöz nyúl, s ez leginkább a nagy finálékban és a zenekar használatában nyilvánul meg. Az eddigiekhez képest újszerű harmóniák és a kromatika Lisztet idézik, a magyar népi elemek mellett pedig megfigyelhető a szerb és török népzenei hatás is. A következő nap az egyik legismertebb opera, az 1844-ben bemutatott Hunyadi László került színpadra Káel Csaba rendezésében, a Győri Nemzeti Színház társulatának előadásában, amit a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában láthattak-hallhattak az érdeklődők ugyancsak este hét órától, az est karmestere Kaposi Gergely volt.
Holnap este pedig ismét a Thália Színház Nagyszínpada várja az Erkel-rajongókat, ahol a zeneszerző legelső operájából, az 1840-ben komponált Bátori Máriából, valamint a Bánk bán után egy évvel, 1862-ben befejezett Saroltából adnak elő keresztmetszetet neves énekesek a Pál Tamás vezette MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az első opera stílusában még dominál az itáliai és francia hatás, de már megfigyelhetők a hangszeres verbunkos dallami elemei is, valamint a hatalmas, zárt finálék. A Sarolta Erkeltől nem megszokott vígopera, amely az egyszerű paraszti életet jeleníti meg, természetesen magyar népzenei és verbunkos elemekkel fűszerezve.

Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból