Továbbra is vannak zavarok a berepülési engedélyek kiadásában közreműködő hatóságok együttműködésében. A Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó légügyi szakember szerint az izraeli kémgépek március 17-i gyakorlata óta megtörtént, hogy a szerb külügyminisztert szállító repülőnek késve adták ki az átrepülési engedélyt az illetékes hatóságok, ami miatt déli szomszédunkkal kisebb diplomáciai bonyodalom is volt. A nem NATO- és EU-tagországokból érkező állami és katonai gépek berepülését a Külügyminisztérium a Nemzeti Közlekedési Hatóságon (NKH) keresztül hagyja jóvá. A hatóság egy kormányrendelet szerint viszont csak akkor adhatja ki a repülési engedélyt, ha a két katonai és a két polgári titkosszolgálat írásban hozzájárul ahhoz. A Vuk Jeremics szerb külügyminiszter vezette delegáció március 23-án reggel szeretett volna átrepülni Magyarország felett, hogy Luxembourgon keresztül Brüsszelbe menjen.
Úgy tudjuk, az NKH előző nap értesítette a négy szolgálatot, az egyik katonai titkosszolgálat azonban a gép repüléséig nem adta meg az engedélyt. Ennek hiányában az NKH-nak meg kellett volna tagadnia a szerbek kérését, amely „nagyon sürgős” minősítéssel érkezett. Ez aztán nem történt meg.
Megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban a bahreini uralkodó gépéhez felküldték a Gripeneket is, lényegében egy adminisztrációs gond miatt, ami viszont már súlyos diplomáciai bonyodalomhoz vezetett. A királyi járat ugyanis VIP megjelöléssel közlekedett, azonban diplomáciai engedélye nem volt, mert nem kért a magyar hatóságoktól. Azt nem tudni, más országban volt-e hasonló problémája a Nagy-Britanniába közlekedő arab légi járműnek, nálunk mindenesetre kapott katonai kíséretet.
Információink szerint egyébként egy Lengyelországba tartó izraeli, katonákat szállító repülőgép március 25-én repült volna át Magyarország felett, a belpolitikai helyzet miatt azonban végül úgy döntöttek, hogy más útvonalon, a Kárpát-medencét kikerülve közelítik meg a célállomást. Izraelből egyébként tavaly húsz alkalommal érkeztek diplomáciai engedéllyel állami és katonai gépek, nem NATO-tagországokból pedig 722 ilyen berepülés volt.
Szakértőnk szerint a diplomáciai engedélyek kiadása körül már hosszú évek óta súlyos gondok vannak, amiket az NKH vezetése 2004 óta folyamatosan jelez az illetékes minisztériumoknak (a külügynek és a honvédelminek). Informátorunk elmondta, hogy a március 17-i incidens előtt az idén már volt olyan, hogy diplomáciai engedélyeztetés tárgyában kezdeményeztek tárcaközi egyeztetést a szabályok egyértelműsítése miatt, ám ebből sem lett semmi, 2007-ben pedig hivatalos átiratban is kérte az NKH a jogszabály-módosítást, hiába. A légügyi hatóság álláspontja szerint ugyanis a szervezetnek nincs meg az infrastruktúrája és a személyi állománya ahhoz, hogy eldöntse, nemzetbiztonsági szempontból mely gépek berepülése jelenthet kockázatot. – Ez egyértelműen a titkosszolgálatok hatásköre – hangsúlyozta forrásunk, aki szerint a vonatkozó kormányrendelet módosításával lehetne kezelni a helyzetet. Elmondta: 2008 óta gyakorlatilag minden diplomáciai repülés a szabályok megszegésével történt, hiszen nem volt olyan eset, hogy a négy szolgálat mindegyike jóváhagyta volna a repülési engedélyt. A szakértő szerint annyi változtatás kellene, hogy a repülési engedély kiadásához ne kelljen a szolgálatok hozzájárulása, ahhoz legyen elég, hogy az NKH tájékoztatja a titkosszolgálatokat, amelyek ha problémájuk van, jelzik.
Informátorunk megjegyezte ugyanakkor, hogy a katonai és a polgári titkosszolgálatok is hozzáférnek azokhoz az adatbázisokhoz, amelyeket a nemzetbiztonsági védelem alá eső Külügyminisztériumban, a honvédségnél vagy az NKH-nál tárolnak, így az elhárításnak és a hírszerzésnek is tudnia kellett arról, hogy izraeli kémrepülők kértek és kaptak berepülési engedélyt.
Légügyi szakemberek szerint egyértelmű, hogy a kormányzat és a politikai szféra nem ismeri el felelősségét a jogszabályi környezet hiányosságai miatt. Szakemberek szerint a történtekért a következményeket a közlekedési miniszternek, Hónig Péternek kell vállalnia, aki az NKH többszöri jelzése ellenére sem intézkedett, hogy a kormányrendelet végrehajtásához szükséges létszám és feltételrendszer biztosítva legyen. Nem reagáltak azokra a jelzésekre sem, hogy módosítani kell a titkosszolgálatokkal való kapcsolattartás szabályait. A közlekedési minisztérium jogalkotási tervében a honlapon hozzáférhető adatok szerint már szerepel a szóban forgó kormányrendelet módosítása (informátorunk szerint 2006 óta ez így van). Forrásunk hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok sem teljesítették a kormányrendeletben megfogalmazott kötelességüket, ami miatt Juhász Gábor, a területet tárca nélküli miniszterként irányító politikus és Szekeres Imre honvédelmi miniszter a felelős.
A hivatalos közlések szerint rutingyakorlatot hajtottak végre az izraeliek a magyar légtérben múlt héten két Gulfstream V típusú felderítőgéppel (az eseményt munkatársunk, Zord Gábor dokumentálta). Forrásunk szerint ha hírszerző, felderítő és egyéb informatikai eszközöket használtak volna a repülőkön, azt a magyar katonai műszerekkel észlelték volna. A gépek diplomáciai védettséget élveztek.