Évek óta nyitott égbolt

Diplomáciai bonyodalmakat is okozott, hogy 2004 óta nem egyértelmű és végrehajtható szabályok szerint adják ki a berepülési engedélyeket a magyar hatóságok – mondta lapunknak egy légügyi szakember. A bahreini uralkodó gépe korábban katonai kíséretet is kapott, a szerb külügyminiszter átrepülésére pedig nem voltak meg a szükséges engedélyek, miközben az izraeli kémgépek gond nélkül repülhettek.

Munkatársunktól
2010. 04. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is vannak zavarok a berepülési engedélyek kiadásában közreműködő hatóságok együttműködésében. A Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó légügyi szakember szerint az izraeli kémgépek március 17-i gyakorlata óta megtörtént, hogy a szerb külügyminisztert szállító repülőnek késve adták ki az átrepülési engedélyt az illetékes hatóságok, ami miatt déli szomszédunkkal kisebb diplomáciai bonyodalom is volt. A nem NATO- és EU-tagországokból érkező állami és katonai gépek berepülését a Külügyminisztérium a Nemzeti Közlekedési Hatóságon (NKH) keresztül hagyja jóvá. A hatóság egy kormányrendelet szerint viszont csak akkor adhatja ki a repülési engedélyt, ha a két katonai és a két polgári titkosszolgálat írásban hozzájárul ahhoz. A Vuk Jeremics szerb külügyminiszter vezette delegáció március 23-án reggel szeretett volna átrepülni Magyarország felett, hogy Luxembourgon keresztül Brüsszelbe menjen.


Úgy tudjuk, az NKH előző nap értesítette a négy szolgálatot, az egyik katonai titkosszolgálat azonban a gép repüléséig nem adta meg az engedélyt. Ennek hiányában az NKH-nak meg kellett volna tagadnia a szerbek kérését, amely „nagyon sürgős” minősítéssel érkezett. Ez aztán nem történt meg.
Megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban a bahreini uralkodó gépéhez felküldték a Gripeneket is, lényegében egy adminisztrációs gond miatt, ami viszont már súlyos diplomáciai bonyodalomhoz vezetett. A királyi járat ugyanis VIP megjelöléssel közlekedett, azonban diplomáciai engedélye nem volt, mert nem kért a magyar hatóságoktól. Azt nem tudni, más országban volt-e hasonló problémája a Nagy-Britanniába közlekedő arab légi járműnek, nálunk mindenesetre kapott katonai kíséretet.
Információink szerint egyébként egy Lengyelországba tartó izraeli, katonákat szállító repülőgép március 25-én repült volna át Magyarország felett, a belpolitikai helyzet miatt azonban végül úgy döntöttek, hogy más útvonalon, a Kárpát-medencét kikerülve közelítik meg a célállomást. Izraelből egyébként tavaly húsz alkalommal érkeztek diplomáciai engedéllyel állami és katonai gépek, nem NATO-tagországokból pedig 722 ilyen berepülés volt.
Szakértőnk szerint a diplomáciai engedélyek kiadása körül már hosszú évek óta súlyos gondok vannak, amiket az NKH vezetése 2004 óta folyamatosan jelez az illetékes minisztériumoknak (a külügynek és a honvédelminek). Informátorunk elmondta, hogy a március 17-i incidens előtt az idén már volt olyan, hogy diplomáciai engedélyeztetés tárgyában kezdeményeztek tárcaközi egyeztetést a szabályok egyértelműsítése miatt, ám ebből sem lett semmi, 2007-ben pedig hivatalos átiratban is kérte az NKH a jogszabály-módosítást, hiába. A légügyi hatóság álláspontja szerint ugyanis a szervezetnek nincs meg az infrastruktúrája és a személyi állománya ahhoz, hogy eldöntse, nemzetbiztonsági szempontból mely gépek berepülése jelenthet kockázatot. – Ez egyértelműen a titkosszolgálatok hatásköre – hangsúlyozta forrásunk, aki szerint a vonatkozó kormányrendelet módosításával lehetne kezelni a helyzetet. Elmondta: 2008 óta gyakorlatilag minden diplomáciai repülés a szabályok megszegésével történt, hiszen nem volt olyan eset, hogy a négy szolgálat mindegyike jóváhagyta volna a repülési engedélyt. A szakértő szerint annyi változtatás kellene, hogy a repülési engedély kiadásához ne kelljen a szolgálatok hozzájárulása, ahhoz legyen elég, hogy az NKH tájékoztatja a titkosszolgálatokat, amelyek ha problémájuk van, jelzik.
Informátorunk megjegyezte ugyanakkor, hogy a katonai és a polgári titkosszolgálatok is hozzáférnek azokhoz az adatbázisokhoz, amelyeket a nemzetbiztonsági védelem alá eső Külügyminisztériumban, a honvédségnél vagy az NKH-nál tárolnak, így az elhárításnak és a hírszerzésnek is tudnia kellett arról, hogy izraeli kémrepülők kértek és kaptak berepülési engedélyt.
Légügyi szakemberek szerint egyértelmű, hogy a kormányzat és a politikai szféra nem ismeri el felelősségét a jogszabályi környezet hiányosságai miatt. Szakemberek szerint a történtekért a következményeket a közlekedési miniszternek, Hónig Péternek kell vállalnia, aki az NKH többszöri jelzése ellenére sem intézkedett, hogy a kormányrendelet végrehajtásához szükséges létszám és feltételrendszer biztosítva legyen. Nem reagáltak azokra a jelzésekre sem, hogy módosítani kell a titkosszolgálatokkal való kapcsolattartás szabályait. A közlekedési minisztérium jogalkotási tervében a honlapon hozzáférhető adatok szerint már szerepel a szóban forgó kormányrendelet módosítása (informátorunk szerint 2006 óta ez így van). Forrásunk hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok sem teljesítették a kormányrendeletben megfogalmazott kötelességüket, ami miatt Juhász Gábor, a területet tárca nélküli miniszterként irányító politikus és Szekeres Imre honvédelmi miniszter a felelős.
A hivatalos közlések szerint rutingyakorlatot hajtottak végre az izraeliek a magyar légtérben múlt héten két Gulfstream V típusú felderítőgéppel (az eseményt munkatársunk, Zord Gábor dokumentálta). Forrásunk szerint ha hírszerző, felderítő és egyéb informatikai eszközöket használtak volna a repülőkön, azt a magyar katonai műszerekkel észlelték volna. A gépek diplomáciai védettséget élveztek.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.