Felpörgött háborús bűnpiac

Egyre több, főleg szerb állampolgárt ítélnek el a délszláv háborúk (1991–1995) idején elkövetett háborús bűncselekményekért. A most befejezett és az ebben a hónapban megkezdett peres eljárások láthatóan felpörgették az eddig kissé állóvíznek tűnő háborús bűnpiacot, miközben tovább csúszik az elmúlt időszak legnagyobb halának tartott Ejup Ganics londoni kiadatása.

Tizenkettőtől tizenöt évig – ennyit kaptak azok a háborús bűnösök, akiket az elmúlt egy hónap során ítéltek el Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában. Csak idén márciusban három ítélet született és tíz eljárás indult egykori tömegmészárlások ügyében, sőt a londoni Heathrow repülőtéren bilincs kattant a Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb vezető 2008. augusztusi elfogását követő időszak legnagyobb halának, Ejup Ganicsnak a csuklóján is. A Belgrád és Szarajevó által is körözött profeszszort – aki többek között az Egyesült Államokban a massachusettsi technológiai intézet, a New York-i és Chicagói Egyetem és a moszkvai Lomonoszov Egyetem meghívott előadójaként is dolgozott – azzal vádolják, hogy 1992-ben részt vett az egykori jugoszláv néphadsereg negyven katonájának meggyilkolásában. A volt bosnyák államfőt ennek megfelelően április 13-i londoni meghallgatása után adhatják ki Szerbiának. Borisz Tadics szerb elnök pedig még abba is belemenne, ha Szarajevóban folytatnák le az ellene megkezdett, már kivizsgált ügyet.
Ganics mellett azonban számos esetben hoztak mostanság ítéletet, és nemcsak a boszniai háborúban elkövetett embertelenségekkel, hanem a horvátországi, illetve az 1999-es koszovói háborúkkal is összefüggésben. Tizenhárom évet kapott Ljubisa Cetics volt boszniai szerb rendőr, aki részt vett az északnyugat-boszniai Prijedor fogolytáborából Koricanske Stijenébe hurcolt mintegy kétszáz horvát és bosnyák mozlim civil kivégzésében. Közben a srebrenicai mészárlás kapcsán Szarajevóban vádat emeltek Nedjo Ikonics ellen, aki a boszniai szerbek egyik rendőri alakulatának parancsnokaként 1995 júliusában megszervezte és parancsot adott az áldozatok legyilkolására. Egy belgrádi bíróság ítélete szerint pedig tizenöt évet kapott az a szerb férfi, aki öt idős nőt és egy férfit mészárolt le társával a horvátországi harcok során. Pane Bulat cinkosát, Rade Vranyevicset 12 évre ítélték. Belgrád ugyancsak őrizetbe vett kilenc egykori szerb gerillát, akik a Sakálok szerb félkatonai alakulat tagjaiként 200 albánt mészároltak le a nyugat-koszovói Pec város környékén található falvakban, értéktárgyaikat pedig elrabolták.
Radovan Karadzsics elfogása óta érezhetően megnőtt a hasonló büntetőperek száma, és Horvátország, illetve Szerbia esetében ezek tisztázása már az uniós integráció miatt is fontos. Brüszszel és a nemzetközi törvényszék ugyanis a még függőben lévő háborús bűntettek bűnvádi tisztázását követően hajlandó tényleges szabad utat biztosítani például az EU-csatlakozáshoz. Ehhez azonban, úgy tűnik, elengedhetetlen az olyan perek lezárása, mint a horvát Ante Gotovina tábornoké, vagy a még mindig szökésben lévő egykori boszniai szerb parancsnok, Ratko Mladics elfogása.