Tizenhat éves csúcsára, 11,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta 2009 decembere és 2010 februárja között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az év második hónapjában 479 ezer munkaképes korú honfitársunk keresett állást, ami százezer fővel több, mint amit egy esztendővel korábban rögzített a statisztika. Februárban a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, s a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 3,726 millióra csökkent. A munkanélküliek 17,2 százaléka a kis létszámú 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,5 százalékos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékponttal magasabb a 2009-esnél. A 25–54 évesek, azaz a „legjobb munkavállalási korúak” munkanélküliségi rátája 10,7 százalék volt, 2,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
*
A statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap, egy hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
Bár a KSH számai szívderítőnek korántsem nevezhetők, a valóság még cudarabb képet fest. Ha ugyanis szakítunk a jelenlegi számítási gyakorlattal, s a közmunkában részt vevő 53 ezer főt kivesszük a foglalkoztatottak köréből – hiszen a valódi termelésben nem vesznek részt, így reálgazdasági szempontból munkanélkülinek tekinthetők –, a 15–74 éves korosztályban foglalkoztatottak száma 3,673 millióra csökken, a munkanélkülieké pedig felszökik 532 ezerre. A foglalkoztatottság valós aránya így 55 helyett mindössze 44,2 százalékos, míg a munkanélküliségi ráta valós szintje 11,4 helyett 12,7 százalék.
A statisztikákban való elmélyedéskor érdemes említést tenni a kormányzati kommunikációról is. Oszkó Péter a Népszabadságnak adott tegnapi interjújában azt hangsúlyozta, hogy Spanyolország és Szlovákia számottevően nagyobb munkanélküliségi rátával kell hogy szembenézzen, mint hazánk, ami a válságkezelő intézkedések eredményességét jelzi. Ha azonban nem a munkanélküliségi, hanem a foglalkoztatási arányokat vetjük össze, Magyarország a sor végén kullog: az unió statisztikai hivatala, az Ecostat adatai szerint a spanyoloknál és északi szomszédunknál egyaránt 59 százalék körül alakult 2009 utolsó negyedévében a foglalkoztatottság, míg az európai uniós ráta 64,5 százalékon áll.
Soós Lőrinc, a KSH egykori elnökhelyettese lapunk megkeresésére közölte: a munkanélküliek magas számában minden bizonynyal közrejátszott a kemény tél, ami különösen az építőipari munkákat fékezte. A szakember szerint látványos változásra a szezonális munkák felpörgésével sem kell számítani, mivel az ipari és kereskedelmi szektor visszaesése rendkívül erősen hat. – A helyzet hoszszú távon sem ígér sok jót, a Ratkó-korszak gyerekei ugyanis rövidesen elérik a nyugdíjaskort, így az eltartottak száma a szokottnál nagyobb arányban fog növekedni. A válság munkaerőpiacra mért hatása egyértelmű, ugyanakkor a jelenlegi állapotot nagyban meghatározza az is, hogy míg a hozzánk hasonló országokban 2000 és 2008 ősze között egy viszonylag magas szintről folyamatosan és nagy mértékben esett a munkanélküliek száma, addig hazánkban ez idő alatt 5,4-ről 8 százalékra kúszott fel a ráta – emelte ki Soós Lőrinc.
– A kormányzati szájkarate enyhén szólva besült, hiszen semmi másról nem lehetett hallani, mint hogy mennyire sikeres a kormány, ehhez képest pedig most kiderült, hogy csúcson van a munkanélküliség – reagált a KSH adataira a Fidesz elnöki stábjának vezetője. Szijjártó Péter felmérésekre hivatkozva hangsúlyozta: a szürkegazdaságban 200-300 ezer vagy akár még több munkahely jelenleg is van, amelyek azért láthatatlanok, mert az adórendszer bonyolult, az elvonások magasak, a bürokrácia pedig agyonnyomja a vállalkozásokat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
