Káosz a fejlesztési pénzeknél

Elképesztően kevés pénzt sikerült lehívni eddig a 2007 eleje óta érvényes uniós fejlesztési terv forrásaiból, amelynek legfőbb oka a beruházások széttagoltsága és a stratégia hiánya – derül ki a Gyorsítósáv című tanulmányból. Eszerint most a leszerződött pénzek csupán 27 százaléka jut közvetlenül a vállalkozásoknak, ezért a következő kormány a források észszerű átcsoportosításával új munkahelyek tízezreit teremtheti meg.

Minden várakozást alulmúlt az uniós forrásokra támaszkodó Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) eddigi mérlege, amely szerint a hétéves támogatási időszak közel felénél a források mindössze 12 százalékát sikerült lehívni. A legnagyobb elmaradás a Környezet és energia (KEOP), valamint a Társadalmi megújulás operatív programoknál (TÁMOP) tapasztalható, itt a források több mint kétharmadát még le sem kötötték. A hét régió közül a legjobb teljesítményt a közép-magyarországi térség nyújtotta, itt a programokra szánt összegek 60 százalékának már megvan a biztos helye, a legrosszabb mutatókat ugyanakkor az észak-alföldi és az észak-magyarországi térség regionális programjai hozzák, ahol a lekötött források aránya 30 százalék körüli. A terv idejének feléhez közelítve a kifejezetten rossz kifizetési számok a programok szétforgácsoltságát és a gazdaságpolitikai sodródást mutatják az AAM Consulting kutatóinak legfrissebb tanulmánya szerint. A legelkeserítőbb, hogy a leszerződött összegek mindössze 27 százaléka kerül közvetlenül a vállalkozásokhoz, holott éppen a számukra kiírt gazdaságfejlesztési programok haladnak a leggyorsabban, és erre lenne a legnagyobb igény is. Az eddigi rossz stratégiára utal, hogy az elemzés szerint több tízezer új munkahely jöhet létre Magyarországon, ha az új kormányzat átgondoltan használja fel az EU-forrásokból még lehívható és kormányváltás után még befolyásolható 2900 milliárd forintot. Ez az összeg a Széchenyi-terv keretének tízszerese, állapítja meg a Gyorsítósáv című tanulmány, amelyben neves jogászok, közgazdászok – köztük Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Árva László egyetemi tanár és Schréder Mihály, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökségi tagja – arra tesznek javaslatot, miként lehet már az idei költségvetés egyenlegén akár több tíz milliárd forint értékben javítani.
A tanulmányt jegyző kutatók becslése szerint a legnagyobb 40 beruházásban dolgozó kivitelezők csak áfából legalább 140 milliárd forintnyi adót kell hogy fizessenek az elkövetkezendő két évben. Ez az összeg az ötszöröse a megszüntetett vagyonadó és még néhány megszorító intézkedés idei évre tervezett bevételének. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a legnagyobb adóbevételt hozó uniós beruházások helyes kormányzati ellenőrzésével jelentős összegeket lehetne megspórolni, amely később segíthet részben helyrebillenteni a költségvetés megborult egyensúlyát.
A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy a pályáztatás és a szerződéskötés átfutási ideje – amely jelenleg akár 20 hónap is lehet – akár a felére apasztható egyes pályázatoknál a bürokrácia csökkentésével.