Kukker az égen

S Z Á M O K  N Y E L V É N

Molnár Csaba
2010. 04. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kerek évfordulójához ér ebben a hónapban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik legsikeresebb küldetése. Felbocsátása óta a Hubble-űrteleszkóp addig elképzelhetetlen részletességű képeket készített a sok fényév távolságban lévő csillagokról. A Hubble a laikusok körében is példátlan népszerűségre tett szert. Színes csillagködökről készített fényképeit hétről hétre a csillagászat iránt érdeklődők milliói töltik le az internetről. Népszerűségét jól mutatja, hogy amikor a NASA 2004-ben törölni akart egy űrsiklóküldetést, amely a Hubble létfontosságú javítását végezte volna el, az ügynökség számos tiltakozó levelet kapott. Az egyik levélben egy kilencéves kislány felajánlotta az ebédpénzét, hogy megmentsék az űrteleszkópot, olvasható a Science News magazin honlapján.

20
évvel ezelőtt, 1990 áprilisában állította a Hubble-t Föld körüli pályára a Discovery űrsikló. Bár az első tervek szerint négy évvel korábban állt volna az űrtávcső szolgálatba, a Challenger űrrepülőgép katasztrófája miatt minden amerikai űrrepülést leállítottak.

5,1–6,6 milliárd
dollárra rúgtak az űrteleszkóp költségei – a kényszerű várakozás miatt – az 1990-es start idején, szemben az eredetileg tervezett 400 millió dollárral. Hatmillió dollárba került havonta az űrteleszkóp tárolása és karbantartása. De előny is származott a várakozásból: a mérnökök számos műszert továbbfejlesztettek, és a földi irányítórendszert is tökéletesítették.

2,2
mikrométerrel laposabbnak bizonyult a kelleténél az űrteleszkóp tükre a széleinél. A hibára a felbocsátást követő hetekben derült fény, amikor a Hubble első képei megérkeztek, és azok élessége messze elmaradt a várakozásoktól. A hibát végül 1993-ban korrigálták egy karbantartó küldetésen.

100
hüvelyk (2,5 méter) az átmérője a Los Angeles-i Hooker-teleszkópnak, amelynek segítségével Edwin Hubble amerikai csillagász a múlt század húszas éveiben bebizonyította, hogy a mi galaxisunkon kívül más csillagrendszerek is léteznek a világegyetemben. A csillagász nevét viseli a húszéves űrteleszkóp.

1 millió
képre tehető a Hubble eddig készített felvételeinek száma. Kezdetben mágnesszalagon rögzítették a képeket, ezeket a karbantartások során modernebb adattároló egységekre cserélték. A Hubble naponta kétszer küldi az adatait a Földre, amelyeket egy Új-Mexikóban lévő rádióantenna fogad.

110 000
alkalommal kerülte meg a Hubble a Földet húszéves pályafutása alatt. Napjai azonban meg vannak számlálva, ha a NASA nem szánja el magát a megmentésére. Az űrtávcső a földi légkör legfelső tartományában kering, pályája pedig folyamatosan közeledik a Föld felé. 2019 és 2032 között belép a sűrűbb légkörbe, és részben elég. Egyes alkatrészei azonban egyben maradhatnak, ez pedig balesetet is okozhat. A NASA lehozhatná egy űrsiklóval, vagy biztonságos magasságba szállíthatná, e küldetések költsége azonban hatalmas lenne.

200 millió
internetező kattint minden hónapban a Hubble legfrissebb felvételeit és legszebb képeit bemutató honlapokra. Az egyik legteljesebb gyűjtemény a http://hubblesite.org címen érhető el. Az űrtávcső felvételei ma már olyan helyeken is feltűnnek, amelyekről nem is álmodhattak a nyolcvanas években a Hubble tervezői. Kiállításokat rendeznek belőlük, és tudományos-fantasztikus filmek hátteréül szolgálnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.