Lakástámogatással a családokért

Három lábon álló – önerőre, pénzbeli és adókedvezményként igénybe vehető állami támogatásra, valamint kedvező kamatozású bankhitelre épülő – lakástámogatási rendszert dolgozott ki a Népesedési Kerekasztal. A középpontban a gyermekvállalás ösztönzése áll.

A családalapítási hajlandóság fokozása érdekében hosszú távú és kiszámítható lakástámogatási rendszer kialakítását javasolja a Népesedési Kerekasztal. Mint azt a szerveződés lakáshelyzettel foglalkozó munkacsoportjának egyik vezetője, Nagy Ernő kifejtette, otthonteremtési programjuk az önerőre, a gyermekvállalást ösztönző állami támogatásra, valamint a piaci szerepvállalásra épül. Szavai szerint az állami szerepvállalás a második gyermekig direkt pénzbeli, valamint adókedvezményként megjelenő támogatásként járna. Ez utóbbi – a jövedelemtől függő mértékben – opcióként már a második gyermektől, de a harmadik gyermektől minden esetben megilletné a családokat. Ezen támogatási formának azonban előfeltétele lenne legalább kétévnyi előtakarékoskodás. Nagy Ernő a bankhiteleket illetően kifejtette: elsősorban az előtakarékoskodáshoz kapcsolt, igen kedvező kamatozású, forintalapú hitel, valamint ugyancsak forintalapú jelzálogkölcsön javasolható, ami így mentes az árfolyam-ingadozástól.
A munkacsoport vitaanyagnak szánt programja kitér azok segítségére is, akik életkoruk, jövedelmi vagy szociális helyzetük miatt nem tudnák igénybe venni az önerőhöz kötött támogatásokat. Számukra a többelemű bérlakásrendszer bevezetésében látják a megoldást. Ferencz Iván, a munkacsoport másik vezetője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az életpályájuk elején lévő fiatalok lakhatását és gyermekvállalását a Fecskeházak segíthetik elő, míg az alacsonyabb jövedelműek számára az osztrák modell szerinti, limitált nyereségű bérlakások, a szociálisan rászorulók számára pedig a szociális bérleti díj és a közműtarifa bevezetése jelenthet hosszú távú és stabil megoldást. – Fontos a hosszú táv és a fenntarthatóság elve, ennek érdekében a támogatások mértékét úgy kell megszabni, hogy az a kormányzati költségvetési forrásból tartósan, kilengések nélkül finanszírozható maradjon – húzta alá Ferencz, aki szerint a rászorultságot is szem előtt tartó állami dotáció igénybevételével akár 10-15 ezer forintért is lehetne bérelni egy átlagos nagyságú lakást.
Spéder Zsolt, a kerekasztal családtámogatási munkacsoportjának vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója kifejtette: a volt szocialista országokban 2000 óta javult a gyermekvállalási kedv, Észtországban 1,6, Csehországban 1,45 gyermek jut egy párra, míg Magyarországon mindössze 1,3 ez az arány, dacára annak, hogy a felmérések szerint a hazai fiatalok átlagosan több mint két gyermeket szeretnének. – A Ratkó-korszak unokái hiába kerültek mostanra szülőképes korba, folyamatosan csökken a születésszám. Ebben közrejátszik, hogy a mostani családtámogatási rendszer kiszámíthatatlan, és az adórendszer sem támogatja a többgyermekes szülőket – hangoztatta Spéder Zsolt.