Az elkölthető bérek drasztikus csökkenése ellenére minden várakozásnál gyorsabb inflációval kell szembenéznie a lakosságnak. A tavalyi adóemelések, a hatósági áremelések és a literenként 350 forintot is elérő benzinár, valamint az élelmiszerek drágulása miatt márciusban 5,9 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel ezelőtti szinthez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adataiból. Eszerint a lakhatáshoz szükséges rezsiköltségek a tavalyinál 7–12 százalékkal jobban terhelik meg a hazai családok pénztárcáját, a gyógyszerek ára pedig csaknem kilenc százalékkal ment fel egy év alatt. Az árak annak ellenére szabadultak el, hogy a lakossági kereslet az utóbbi egy évben lényegében összeomlott, ezért a kereskedők a tavaly nyári adóemeléseknek csak egy részét tudták áthárítani a fogyasztókra.
Minden jel szerint tehát korántsem átmeneti az adóemelések hatására megugró infláció, amelyben az április elsejei gázáremelés értelemszerűen még benne sincs. A drágulás ráadásul kifejezetten kedvezőtlenül hat a lakossági megtakarítások alakulására, mivel a bankbetétként lekötött pénzekért jelenleg kapható nettó – vagyis a kamatadó megfizetése utáni – piaci kamat már nem éri el az infláció szintjét sem. Az Európai Unióban hazánkban a legmagasabb az áremelkedések mértéke: összehasonlításképp Lengyelországban 3,5, Csehországban és Szlovákiában fél százalék alatti, Szlovéniában pedig 1,6 százalékos az infláció az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint.
Banki elemzők szerint a szokatlanul gyors áremelkedés oka a nyersanyag- és energiaárak növekedése, amely átgyűrűzik más termékek és szolgáltatások árába is. Az élelmiszerek esetében a bank közgazdászai az árak további emelkedését jósolják, noha márciusban egyetlen hónap leforgása alatt átlagosan már nyolc százalékkal drágultak a zöldségek, a gyümölcs, a burgonya, de éves szinten a kávéra, a tojásra és a lisztre is hasonló mértékű infláció érvényes. Elemzők szerint a várakozásoknál lényegesen rosszabb adat miatt felmerül az esélye annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felfüggesztheti a kamatcsökkentést, annak ellenére, hogy a piac az elkövetkezendő hónapban egy újabb, 25–50 bázispontos mérséklést vár. Az alapkamat most 5,5 százalék, amely a térségben még mindig a második legmagasabbnak számít Románia után.
Az árak elszabadulása miatt a legtöbb elemző szerint nem valósulhatnak meg a kormány januári felzárkózási (konvergencia-) programjában meghatározott inflációs terve, amely szerint még az idén négy százalék körüli szintre lehetne leszorítani a hazai áremelkedések mértékét.
Eső kamatok. A piacok jól fogadták a választás eredményét, legalábbis erre utal, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 2003 februárja óta első alkalommal csökkent öt százalék alá. Az Államadósság Kezelő Központ tegnapi aukcióján 30 milliárd forintos összegben hirdettek meg jegyzést, és a beérkező ajánlatok ennek a négyszeresét tették ki.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
