Működik a fedezetkezelő

Bár törvény írja elő, az építőipari vállalkozások eddig kevesebb mint fele regisztrálta magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Közben lassan szaporodnak a Magyar Államkincstárnál a közbeszerzési beruházások fedezetkezelői számlái, amelyek az építőipari lánctartozásokat hivatottak megfékezni. Az építési vállalkozók eleve szkeptikusak voltak a megoldás sikerét illetően.

Eddig csaknem húsz fedezetkezelői számlát nyitottak, az előkészített szerződések száma pedig a tízhez közelít. A számlákra már megérkeztek az első befizetések – közölte a Magyar Államkincstár, amelynek tegnap kiadott közleménye szakértői becslésekre hivatkozva hangsúlyozta: akár a több száz milliárd forintot is elérheti már az az összeg, amellyel egy-egy nagyobb építkezés, beruházás vállalkozói tartoznak egymásnak.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, a lánctartozások megszüntetésére tavaly átfogó jogszabályi csomag született, amelynek egyik meghatározó eleme a Biztos Kéz névre keresztelt fedezetkezelő intézményének bevezetése. Ezt kell alkalmazni azoknál az építési beruházásoknál, amelyekre 2010. január elsejét követően megindították a közbeszerzési eljárást. A fedezetkezelőnek kell közreműködnie a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, kilencvenmillió forintos értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó építési beruházásoknál, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezéseknél. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások fedezetkezelője a kormányrendelet szerint a Magyar Államkincstár, egyéb projektek esetében pedig az építtető és a fővállalkozó választhat, hogy ezt a feladatot a kincstárra vagy a számlavezetésre jogosult bankra bízza-e.
Az új előírások a vállalkozások központi nyilvántartásáról is szólnak: eszerint január végéig minden építőipari cégnek regisztrálnia kellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK), ám – mint azt a szervezet lapunkkal közölte – eddig mindössze 37 ezer társaság tett eleget a kötelezettségnek, a csaknem százezerből. Az MKIK hangsúlyozta: a türelmi idő április elsején lejárt, a mulasztók több százezer forintos bírságot is kaphatnak. Az építési törvény módosítása értelmében regisztrációs számot csak azok a cégek kapnak, amelyek rendelkeznek a megjelölt tevékenységi körnek megfelelő szakképesítéssel, vagy – ennek híján – legalább egy szakmunkással tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak.
A Biztos Kezet korábban – nem vitatva a jogalkotó jó szándékát – az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége élesen bírálta, mondván, az betarthatatlan, az érintett cégek számára túlságosan nagy adminisztrációs terhet jelent feleslegesen, ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzetben vállalhatatlan anyagi garanciákat követel meg.