Nagypénteken páncélkocsikkal útban lévő német konvojt kényszerített megállásra egy akna. A járműveket elhagyó és a hatástalanítására készülő katonák azonban – Isa Khel helység közelében – a tálibok nyolcvanfős egységével találták szemben magukat, amely öt kilométerre a Bundeswehr kunduzi támaszpontjától jól előkészített akcióval tőrbecsalta őket. A kirobbant tűzpárbaj több órán át tartott. Amerikai F–16-os vadászgépek mélyrepülésben többször is átrepültek a terület felett anélkül, hogy bombákat dobtak volna a felkelőkre. A német áldozatok tragédiáját tovább növelte az a tévedés, amelyet a társaik segítségére siető csoport követett el, miután tüzet nyitott két, afgán gyalogosokat szállító gépkocsira. Ezek ugyanis nem tettek eleget a felszólításnak, hogy álljanak meg. A felajzott hangulatban tűz alá vett járművekben öt afgán katona vesztette életét. A „fekete nagypénteket” keserű vasárnap követte. A Bundeswehr táborának tagjai gyászszertartáson vettek búcsút halott társaiktól, akiknek holttestét az Afganisztánban tartózkodó szövetségi fejlesztésügyi miniszter, Dirk Niebel gépén hozták haza.
A tragikus események ismét felszínre hozták Berlin Afganisztán-politikájának visszáságait. A Merkel-kormány mindeddig szigorúan tartózkodott attól, hogy a háború kifejezést használja és a Bundeswehr bevetésével kapcsolatosan fegyveres konfliktust emlegetett. Az ünnepeket Dél-Afrikában töltő védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg azonban félbeszakította szabadságát, és első állásfoglalásában eltért a kabinet eddigi irányvonalától: „A régió realitásait tekintve a köznyelv használhatja a háború definíciót. A jövőben is számolni kell halottakkal és sebesültekkel.” A Bundeswehr egykori főfelügyelője, Harald Kujat tábornok véleménye az, hogy a hadsereg Afganisztánban nem rendelkezik megfelelő felderítő rendszerrel. „Különösen a robotrepülők hiányoznak, csak ezzel magyarázható, hogy most nem jutottak majd száz tálib nyomára” – mondta a volt tábornok. A NATO-szövetségesek parancsnokát, az amerikai Stanley McChrystalt még e hónapban Berlinbe várják, hogy megismerkedjenek elképzeléseivel az afgán hadsereggel tervezett együttműködés koordinálásáról.
A hadműveleteken túlmenően jogi eljárás befolyásolja a Berlin– Kabul kapcsolatokat, azt követően, hogy tavaly szeptemberben több mint száznegyven, nagy részben civil személy vesztette életét Kunduzban, miután az ott szolgálatot teljesítő német hadsereg ezredesének, Georg Kleinnek az utasítására amerikai bombázók támadást hajtottak végre két – a tálibok elrabolta – tartálykocsi ellen. Az akció hátterének és körülményeinek felderítésével Berlinben parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozik. Ugyanakkor a védelmi minisztérium ügyvédek követeléseivel találja szemben magát, az áldozatok családtagjainak jóvátétele kapcsán. A tárca, amely – anélkül, hogy a Bundeswehr-alakulat hibáját elismerte volna – százötvenezer eurós gyorssegélyt folyósított a régiónak, azonban hamarosan két jogász előterjesztésével találta szemben magát. A Brémában működő ügyvédi iroda Afganisztánból származó tagja, Karim Popal röviddel a tragikus esemény után – személyes kapcsolatait felhasználva – Kunduzban összehívta az érintett családok tagjait és megbízást íratott alá velük. Társával, Bernhard Dockeval, azután meglepő nagyságrendű követelésekkel szembesítette a minisztériumot: hétmillió eurót több projekt (árvaház, tejgazdaság, szőnyegmanufaktúra) létesítésére; közel száznyolcvanezret ügyvédi honoráriumként, valamint huszonötezret utazási költségekre.
Több, kártérítések lebonyolítására specializált szakértő azonban megbízhatatlannak nevezte Popal módszerét. Míg harminc afgán család közvetlen tárgyalásokat követel a német hadvezetéssel. A védelmi tárca túl magasnak tartja a 7,2 millió eurós költségeket, és saját hatáskörén belül segélyprogram tervezésével foglalkozik. Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter kezdettől fogva jelezte hajlandóságát a bombatámadás érintette övezet támogatására, de a családoknak nyújtandó közvetlen támogatást ugyanakkor kizárta. A Kunduz-affér ellentmondásai a 2009 szeptemberében még hivatalban lévő védelmi miniszter, Franz Josef Jung lemondását eredményezték.
Beismerték a hibát. Az afganisztáni nemzetközi erők (ISAF) tegnap beismerték, hogy február végén véletlenül megöltek három civil afgán nőt és két férfit az ország déli részében. A NATO-erők eleinte tagadták, hogy közük lenne az esethez. Az amerikai liberális The New York Times és a brit konzervatív The Times napilapok szerint a műveletet az amerikai haderő különleges egysége hajtotta végre, a történtek után pedig kivették a golyókat a holttestekből, hogy eltussolják a halál okát. (MTI)
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
