Nemzetegyesítést sürgetnek

Magyarország erkölcsi megújulása, belső egyesítése nélkül nem lehet határokon átívelő nemzeti integrációt megvalósítanunk. A jelenlegi hatalmi elit határainkon belül is a szórványosodás útjára taszította a magyarságot, de az értékközpontú jobbközép kormányzás megfordíthatja a folyamatot – hangzott el a Látlelet 2010 tavaszán című konferencia neves előadóitól.

Kedvezőbb a szellemi közeg Magyarországon, mint húsz évvel ezelőtt vagy 1998-ban, az emberekben igazi elszánás és megújulási vágy van – állapította meg Martonyi János, az Orbán-kormány egykori külügyminisztere tegnap, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete, a Barankovics István Alapítvány közös rendezvényén Budapesten. A Quo vadis, Magyarország? alcímet viselő konferencián Martonyi felidézte: hazánk az egyetlen európai uniós tagállam, amely hat év alatt sem került jobb helyzetbe, mint amilyenbe a csatlakozás előtt volt. Ezt a nyolc év balliberális kormányzás számlájára írta a volt miniszter, majd rámutatott: a jobbközép pártok az elmúlt évtizedben sikerrel építették be politikájukba a család és az igazságosság képviseletét. Külpolitikai vonatkozásában a magyar kisebbségek szempontjából is fontosnak tartotta a közép-európai együttműködés felelevenítését.
Amint Kiss-Rigó László katolikus püspök, úgy Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is hangsúlyozta az igazságtétel és az elszámoltatás fontosságát a társadalom erkölcsi megújulása érdekében. Semjén kiemelte, elodázhatatlan a családi adózás bevezetése. Szerinte ismét „két pogány közt” – az „ópogány posztkommunisták” és a neopogányok” kettős szorításában kell a Szent István-i úton haladnunk. „Egészséges nemzeti önszemléletre van szükség, illetve arra, hogy ne egy csonka, kis országra és magyar kisebbségekre szétforgácsoltan, hanem az Európai Unió egységes tagnemzeteként jelenjünk meg” – jelentette ki Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő.
Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke az anyaországi hatalmi ármány élesebb látása érdekében vázolta, hogy egy nép elszórványosodását állami eszközökkel is el lehet érni, vasúti szárnyvonalak, helyi posta, kistelepülési iskolák stb. megszüntetésével. „Márpedig ha a tömbmagyarság is elszórványosodik, nem tud az utódállamok már elszórványosodott magyarsága segítségére sietni – figyelmeztetett Duray Miklós. Ehhez kapcsolódott Balog Zoltán fideszes parlamenti képviselő gondolata: az új kormánynak nemzetstratégiai célokat kell követnie. Sokkal inkább meg kell szólítani azokat is, akik egyelőre csak az eddigi balliberális kormányokban csalódva, kenyérgondjaik miatt, „ideiglenes bizalommal” fordultak az ellenzék vezető ereje felé. „E nélkül a határon belüli nemzetegyesítés is elmarad” – világította meg Balog Zoltán.