Nemcsak a másik legnagyobb atomhatalommal, Oroszországgal együtt tesz lépéseket álma, az atomfegyvermentes világ valóra váltása érdekében Barack Obama, hanem egyoldalúan is – ezt erősítette meg tegnap az elnök bejelentése, amely az Egyesült Államok nukleáris erőinek helyzetét áttekintő felülvizsgálat végére tesz pontot.
A bejelentésben az amerikai elnök vállalta, hogy hazája nem fejleszti ki a nukleáris fegyverek új generációját, ehelyett a meglévő nukleáris fejrészek élettartamának meghosszabbítása kerül előtérbe. Az új politika arra is kiterjed, hogy milyen esetekben vetne be az Egyesült Államok nukleáris fegyvert. Míg az előző, George W. Bush vezette kormányzat, majd nyomában Oroszország és Kína is, enyhítette a kritériumokat, és a megelőzés eszközeként is engedélyezte az atomfegyverek bevetését, addig Obama érezhetően visszakozik a kérdésben. Az új stratégia kizárja az atomtámadást tartalmazó válaszcsapást abban az esetben, ha az Egyesült Államokat „csak” hagyományos, vegyi vagy biológiai agresszió éri. Hasonlóképpen, Washington nem vet be atomfegyvert olyan országok ellen, amelyek aláírták az atomsorompó-szerződést. Mindez nem lesz érvényes a szerződést valószínűsíthetően megszegő államokra, mint Észak-Korea vagy Irán.
Megfigyelők szerint a lépéssel az amerikai elnök jelezte, hogy közismert ideálképét az atomfegyvermentes világról megvalósíthatónak tartja, és azért egyoldalú lépéseket is hajlandó tenni. Mindez alátámasztja érvelését a nukleáris ambíciókat dédelgető Irán elleni szankciók kapcsán is. Miután hazatér Prágából – ahol Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel csütörtökön aláírja a jelenlegi stratégiai arzenálokat egyharmaddal csökkentő egyezményt –, Washingtonban magas szintű találkozónak lesz a házigazdája, amely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célozza.
origo.hu
Ursula von der Leyen és Manfred Weber Ukrajnát képviselik és a Tisza Pártot irányítják
