Az oroszországi Viborgban ünnepi aktussal hivatalosan is megkezdődött a Balti-tenger fenekén futó gigantikus gázvezeték, az Északi Áramlat építése. A tegnapi rendezvényen részt vett Dmitrij Medvegyev orosz államfő és Gerhard Schröder volt német kancellár, a monumentális projekt részvényeseit képviselő bizottság elnöke. A rendezvény végén közölték, az 1220 kilométer hosszúságú vezeték első három kilométerének csöveit már elhelyezték.
Ötesztendős előkészítés után kezdődtek meg a 7,4 milliárd euróba kerülő munkálatok. Az oroszországi Viborgot a németországi Lubminnal összekötő vezeték diverzifikálhatja az Európai Unió energiaellátását, Moszkva számára pedig politikai sikert jelent, hiszen a vezeték megkerüli a korábban bizonytalanságot okozó Ukrajnát és Fehéroroszországot. Az orosz Gazprom a részvények 51 százalékával rendelkezik, a német E.ON Ruhrgas és a Wintershall egyaránt húsz-húsz százalékkal, a holland Gasunie 9 százalékkal.
A 12 méteres, darabonként huszonhárom tonna súlyú acélcsövek nagy része a Ruhr-vidéki Mülheimben készült, és azt a kettős vezetéket alkotja, amelyen keresztül Szibériából 2012-től kezdve évente ötvenöt milliárd köbméter gáz jut el Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország és Nagy-Britannia huszonhatmillió háztartásába.
Ez a mennyiség – előzetes számítások szerint – az EU energiaszükségletének tizenegy százalékát teszi majd ki. A Gazprom az Északi Áramlat létrejöttét nagyrészt hathatós politikai lobbizásnak köszönheti. A szociáldemokrata kancellár Schröder és az akkori orosz elnök, Vlagyimir Putyin támogatásával és a német Commerzbank vezetésével huszonhat pénzintézet vállalkozott arra, hogy rendelkezésre bocsássák a szükséges tőkét.
A tervet a lengyelek, a balti államok és a környezetvédők tiltakozása sem tudta megakadályozni. A németországi Greifswaldból az E.ON által épített két további vezeték köti majd össze az Északi Áramlatot az európai gázhálózattal.
origo.hu
Hatalmas villám hasította ketté Szombathely felett az eget
