Összeomló hizlaldák

Fél éve csökken a sertés ára, ezért a hízókat nevelők legalább fele már veszteséges. Az importsertés olcsóbb, a feketegazdaság virágzik, a gazdálkodók pedig tucatszám adhatják fel a küzdelmet.

Dénes Zoltán
2010. 04. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folyamatosan csökkent idén a sertés termelői – vagyis a közvetlenül az állattartóknak fizetett – ára, olyannyira, hogy már a 2008. évit sem éri el. Az élő sertés hazai felvásárlási ára kilónként 260-280 forint – mondta lapunk megkeresésére Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakember tájékoztatása szerint ez az ár – minden második termelőnél – már a hízók eltartásának költségeit sem fedezi. Közben az importsertést a vágóhidak még ennél is olcsóbban, 5-10 százalékkal alacsonyabb áron vásárolják. A szakértő elmondta: a magyar sertésárak mintegy két éven át tartósan az európai szint felett álltak, mivel a feldolgozók jóval több hízó levágására volnának képesek, mint amennyit tenyésztenek a hazai termelők. Ez azért következett be, mert az utóbbi években hatmillióról hárommillióra csökkent, vagyis megfeleződött a hazánkban hizlalt sertések száma, ez pedig javította valamelyest a gazdálkodók ártárgyalási pozícióját. Tavaly erre a gyenge forint is rásegített, ami miatt nem érte meg az import a feldolgozóknak. Wagenhoffer Zsombor rávilágított: ma viszont az a helyzet, hogy sorban felszámolják a kisebb sertéstartó telepeket, a korszerűsítésre kapott uniós pénzekkel kapcsolatos pályázatok harmada nem valósul meg, mert hiányzik a beruházáshoz elégséges önerő. Ráadásul a támogatásoknál sokkal többet ér az, ha valaki a szürke- vagy a feketegazdaság eszközeivel fejleszt, hiszen képtelenség eleget tenni a sok előírásnak.
Az ágazatnak juttatott tízmilliárdos nagyságrendű támogatások ellenére folyamatosan csökken a sertésállomány. Továbbra sem megoldott az állattartók földhöz juttatása, miközben a sertéstartás jövedelmezősége szempontjából meghatározó probléma a saját előállítású takarmány és a trágya elhelyezése – tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki szerint jelentős gond az is, hogy Magyarországon a tőkehús 30-35 százaléka illegálisan kerül a piacra, s egyre többen kerülik el az adófizetést. A sertéságazat kifehérítését elsősorban a termelőknek és a feldolgozóknak, másodsorban az államnak kell megoldania – vélte a szakértő. Wagenhoffer Zsombor szerint a szakmai szervezeteknek a pozícióharc helyett össze kellene zárniuk, és kiszűrni maguk közül a törvényellenesen működő feldolgozókat, termelőket, ideértve a magukat a sertéságazat megmentőjének kikiáltó önjelölt érdekvédőket is, akik valójában csak a saját és egy nagyon szűk kör érdekeit képviselik. A szakember ebből a szempontból elgondolkodtatónak nevezte a nagy felhajtással beharangozott s komoly kormányzati hátszelet élvező Magyar Minőségi Sertés Integrációs Kft. sikertelen működését is, amelyből időközben kiváltak a termelői csoportok. A cég a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, Sákán Antal nevéhez fűződik, aki az utóbbi években az agrártárcának is dolgozott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.