Folyamatosan csökkent idén a sertés termelői – vagyis a közvetlenül az állattartóknak fizetett – ára, olyannyira, hogy már a 2008. évit sem éri el. Az élő sertés hazai felvásárlási ára kilónként 260-280 forint – mondta lapunk megkeresésére Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakember tájékoztatása szerint ez az ár – minden második termelőnél – már a hízók eltartásának költségeit sem fedezi. Közben az importsertést a vágóhidak még ennél is olcsóbban, 5-10 százalékkal alacsonyabb áron vásárolják. A szakértő elmondta: a magyar sertésárak mintegy két éven át tartósan az európai szint felett álltak, mivel a feldolgozók jóval több hízó levágására volnának képesek, mint amennyit tenyésztenek a hazai termelők. Ez azért következett be, mert az utóbbi években hatmillióról hárommillióra csökkent, vagyis megfeleződött a hazánkban hizlalt sertések száma, ez pedig javította valamelyest a gazdálkodók ártárgyalási pozícióját. Tavaly erre a gyenge forint is rásegített, ami miatt nem érte meg az import a feldolgozóknak. Wagenhoffer Zsombor rávilágított: ma viszont az a helyzet, hogy sorban felszámolják a kisebb sertéstartó telepeket, a korszerűsítésre kapott uniós pénzekkel kapcsolatos pályázatok harmada nem valósul meg, mert hiányzik a beruházáshoz elégséges önerő. Ráadásul a támogatásoknál sokkal többet ér az, ha valaki a szürke- vagy a feketegazdaság eszközeivel fejleszt, hiszen képtelenség eleget tenni a sok előírásnak.
Az ágazatnak juttatott tízmilliárdos nagyságrendű támogatások ellenére folyamatosan csökken a sertésállomány. Továbbra sem megoldott az állattartók földhöz juttatása, miközben a sertéstartás jövedelmezősége szempontjából meghatározó probléma a saját előállítású takarmány és a trágya elhelyezése – tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki szerint jelentős gond az is, hogy Magyarországon a tőkehús 30-35 százaléka illegálisan kerül a piacra, s egyre többen kerülik el az adófizetést. A sertéságazat kifehérítését elsősorban a termelőknek és a feldolgozóknak, másodsorban az államnak kell megoldania – vélte a szakértő. Wagenhoffer Zsombor szerint a szakmai szervezeteknek a pozícióharc helyett össze kellene zárniuk, és kiszűrni maguk közül a törvényellenesen működő feldolgozókat, termelőket, ideértve a magukat a sertéságazat megmentőjének kikiáltó önjelölt érdekvédőket is, akik valójában csak a saját és egy nagyon szűk kör érdekeit képviselik. A szakember ebből a szempontból elgondolkodtatónak nevezte a nagy felhajtással beharangozott s komoly kormányzati hátszelet élvező Magyar Minőségi Sertés Integrációs Kft. sikertelen működését is, amelyből időközben kiváltak a termelői csoportok. A cég a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, Sákán Antal nevéhez fűződik, aki az utóbbi években az agrártárcának is dolgozott.

Tragédia történt egy biliárdversenyen