Kifejezte már a háláját Palkovics Krisztiánnak, amiért az edzőtábor első hete alól felmentést kért?
– A poén szintjén igen, de neki és a csapat összes tagjának akkor teszek a legjobbat, ha a világbajnokságon jól játszom.
– Mit gondol, a szakmai stáb tagjai csak motiválni akarták a pótlólagos behívóval, vagy ha Palkovics megkezdi a munkát a többiekkel, akkor tényleg lemarad az idei világbajnokságról?
– Nem hiszem, hogy bármikor is különösebben noszogatni kellett volna azért, hogy keményen dolgozzam. Ha mégis ezért késett a meghívó, akkor a kapitány kettős célt ért el vele. Először, nem tagadom, nagyon megdöbbentem. Édesapám hívott a hírrel, hogy megvan a bő keret, de én kimaradtam. Először el sem akartam hinni, mondván, biztosan rosszul közölték a névsort. Gyorsan bekapcsoltam a számítógépemet, azt remélve, már meg is jött a program a címemre. Amikor nem találtam szövetségtől érkezett levelet a postafiókomban, akkor leesett az állam. Nem tudom, kaptam-e volna lehetőséget, ha Krisztián egyből megkezdi az edzőtábort. Így valóban hálás lehetek, de nemcsak neki, hanem Tokaji Viktornak, Horváth Andrásnak, Vas Mártonnak és Ladányi Balázsnak is. Az eredeti tervek szerint Palkoviccsal ők négyen alkottak volna egy ötöst. Helyette szálltam be, jól ment a játék az edzéseken, amit, nagy örömömre, a kapitány már Fehérvárott megjegyzett.
– Köztünk szólva nem volt nehéz dolga, hiszen Ladányiékkal anno Dunaújvárosban és a válogatottban éveket húzott le.
– Így igaz. S nagyon jólesett, hogy ők ezúttal is kiálltak mellettem.
– Akár az egész idényt végigjátszhatták volna együtt Fehérvárott, ám valamiért ön nem nyerte el Jarmo Tolvanen bizalmát. Tudja, hogy miért?
– Igazából nem. Tolvanen úgy érkezett Magyarországra, hogy senkinek sem vette figyelembe az előéletét. Összesen hat meccsen játszottam az osztrák bajnokságban. Éreztem, hogy ha így telik el az idény, akkor veszélybe kerül a kerettagságom, ezért megkértem Ocskay Gábort, engedjen el. Ő szerencsére nemcsak megértő, segítőkész is volt, így kerültem a Starshoz, ahol egyre javult a játékom.
– A világbajnokságon melyik ellenféltől tart a legjobban?
– Közhely, de így igaz, hogy mindig csak a soron következő feladatra szabad készülni. Ám én is úgy gondolom, az utolsó fordulóban Szlovéniával játszhatunk sorsdöntő meccset a feljutásért.
– Jövőre újra megpróbálja a Volánban?
– Feltéve, ha kapok ajánlatot.
– S ha nem? Újra előállhat az a helyzet, mint három éve, amikor kis híján abbahagyta a hokit, mert sokáig nem kínáltak önnek megfelelő szerződést, s inkább eredeti szakmájában, szobafestőként dolgozott?
– Ezen a nyáron is fogok festeni, mert ma már a klubok csak tíz hónapos szerződéseket kötnek, s a tétlenségnél jobb a munka. Ám még három-négy jó évem van a pályán, ezt az időt szeretném profi jégkorongozóként eltölteni.

Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását