Rettenetes állapotban van a budaörsi repülőtér, amely Európa egyik legkorszerűbb légikikötője volt, amikor 1937-ben megnyílt. 2000-ben ugyan műemléki védelmet kapott a Borbíró Virgil és Králik László tervezte forgalmi épület és a nagy hangár, öt évvel később pedig kiterjesztették a státust a kifutópályára is, az állami tulajdonban lévő együttes pénz híján fokozatosan pusztul. A 87-es busz ablakából kitekintve nehezen értjük, mire gondolt a híres építész, Kozma Lajos, amikor azt írta, hogy fémcsillogás, ragyogó tisztaság, könnyedség és jókedv jellemzi a komplexumot. Az állami tulajdonban lévő repülőteret jelenleg a Magyar Repülőszövetség (MRSZ) üzemelteti. A szervezetnek több irodája is működik a forgalmi épületben, ezért naponta 20-25 munkatársuk szembesül az áldatlan állapotokkal. Most is úgy futja körbe a csarnokot a bécsi, a berlini, a kölni, a londoni, a párizsi légi felvételekből összeállított fotómontázs, mint hajdanán, a levegőben azonban dohos szag terjeng. Szél járja át a folyosókat, a falak szüntelenül árasztják a hideget. A fűtést drága palackos gázzal oldják meg, ez viszont csak az irodák melegen tartására elég.
– Szinte naponta kell javítgatnunk a közműhálózatot, s a tél is mindig rengeteg kárt okoz – mondta el Pinke Sándor, a MRSZ repülőtér-vezetője. – Most az egyik szárny tetőszerkezetének a szigetelését próbáljuk elintézni, de ha ezzel megvagyunk, hogy ne ázzon be, akkor a másik szárnynál is el kell végezni ugyanezt a javítást. A hangár ajtaját szétmarta a rozsda az elmúlt években, ezért azt is ki kellett cserélni. Valódi megoldást csak a teljes felújítás jelentene. Ez azonban – még a hangár költségei nélkül is – megközelítőleg több milliárd forintba kerülne. Erre viszont nincs pénze a szövetségnek. Korábban pályázatok útján próbáltuk előteremteni a szükséges forrásokat, mindhiába.
A repülőtér körül még csak kerítés sincs – panaszolta Hajdú Károly, a Goldtimer Alapítvány elnöke. A szakember szerint ezért is fordulhat elő, hogy a területet rendszeresen látogatják gombászok, akik nem veszik észre, hogy jelenlétükkel veszélyeztetik a repülés biztonságát. Ráadásul, ha a személyzet megpróbálja őket távozásra bírni, akkor általában még nekik áll feljebb – tette hozzá. De nem csak az emberek, a kóbor kutyák is igen sok gondot okoznak. Ők miközben ürgékre és egyéb kisebb állatokra vadásznak, gödröket alakítanak ki a leszállópályán. Bár nem jellemző, volt már rá példa, hogy egy ilyen kátyú okozott kisebb műszaki meghibásodást. A főépületen és a kifutópályán kívül a hangárt is kikezdte az idő. A 13 méter magas, 140 méter hosszú és több mint 41 méter mély építmény annak idején a kontinens legnagyobb hangárja volt. Ma azonban már csak arra jó, hogy megóvja a hótól és az esőtől a bent álló félszáz légi járművet – vélte a szakember.
Ugyanaz a helyzet a budaörsi repülőtérrel, mint sok más dologgal, ami állami tulajdonban van. Egyszerűen nem foglalkoznak vele – nyilatkozta az alapítvány elnöke. A repülőtársadalomban csak Fedő becenéven ismert férfi 1971 márciusától dolgozott a budaörsi repülőtéren. Szerinte a rendszerváltás óta nagyon sokan szerették volna privatizálni a légikikötőt. Élményfürdőtől kezdve a bevásárlóközpontig már mindent akartak a helyére építeni. Ezek a tervek azonban szerencsére kudarcba fulladtak – tette hozzá. A szakértő szerint manapság egy repülőtér üzemeltetése mindenképpen veszteséges, ha nincs a repülésen túl olyan programlehetőség, amely vonzza a közönséget. Amikor felépítették, vámraktárak, éttermek, söntés, csendőrségi épület, orvosi rendelő, postahivatal és négyszobás szálloda is működött a területén. Ma azonban sajnos ezekből nem maradt meg semmi. – Itt még egy büfé sincs, ahol vehetnél egy ásványvizet – folytatta Fedő. – Mivel az állam nem tesz semmit, szükség lenne egy olyan befektetőre, aki megtartva a repülőtér eredeti funkcióját, szívvel, lélekkel hajlandó azt fejleszteni. Érthetetlen, hogy miért hagyjuk elpusztulni ezt a nemzeti kincset, amelyre méltán lehetünk büszkék, s amelyet fényesíteni kéne – tette hozzá.
origo.hu
Kávéval öntötte le a bírót, börtönbe kell vonulnia Portik Tamás fiának
