Húsvétvasárnap reggel fél kilenc tájban nagy a készülődés a Veszprém megyei Nagyvázsonyban. Régóta várt pillanat érkezett el a településen, hiszen több hónapos készülődés után hivatalosan először indul el Kislődre a menetrend szerinti négylovas postakocsijárat. Halk, majd egyre erősödő patkózaj jelzi, hogy Hock Ferenc és fogata felkészült a nagy napra. A négy ló által húzott, csaknem másfél tucat férőhelyes kocsi tempósan közelít az egyik mellékutcából, majd késlekedés nélkül parkol le az erre a célra kialakított megállóban. A fogathajtó versenyeken gyakorta szép eredményeket elérő Hock Ferenc óriási izgalommal készül első útjára. A nagyvázsonyi Nemesleányfalui Lovas Egyesület vezetője nem titkolja, hogy nagyon örül az állandó munkalehetőségnek, és komoly kihívásnak érzi a feladatot.
Alig pár perc elteltével, a fotók és a vágóképek elkészítése után elfoglaljuk helyünket a postakocsin, Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere három pici gyermekével vág neki a kétórásnak ígérkező útnak. Reichert Márk, a helyi fúvószenekar kürtöse, megadja a jelet, majd a négy hátas megiramodik, a kocsink pedig nagyot ugorva indul el a helyi evangélikus templom elől.
Néhány perc után beérünk az erdőbe, Nagyvázsony első emberét pedig arról faggatom, hogy honnan jött a postakocsijárat ötlete. – Kislődön működik a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark. A tulajdonosa, Jáger János közel egy évtizede a mi településünk közelében szerette volna kialakítani a szórakoztatóközpontot, de az bizonyos okok miatt nem jött össze. Ez még azelőtt volt, hogy polgármester lettem. Később azonban eszembe jutott, hogy egy postakocsijárattal össze lehetne kötni Kislődöt és Nagyvázsonyt. Arra gondoltam, hogy ha az egyik település vendégei kíváncsiak a másik község turisztikai látványosságaira, akkor ne csak autóval, hanem lovas kocsival is eljuthassanak a célállomásra – mutat rá az ötletgazda. Ahogy lenni szokott, ezt követően az elgondolást tett követte: Fábry Szabolcs bemutatta egymásnak Jáger Jánost és Hock Ferencet. – A felek megegyeztek, ennek eredményeként mától hétvégén és ünnepnapokon kétszer fordul meg majd a postakocsi Nagyvázsony és Kislőd között – jegyzi meg elégedetten a településvezető. Fábry Szabolcs arra a kérdésre, hogy személy szerint ő milyen barátságban van a lovakkal, egy spanyol közmondással válaszol: „Az a nemzet, amelyik megfeledkezik lovairól, arról az Isten is elfelejtkezik.” – Ez a gondolat nemcsak a lovakról, hanem a hagyománytiszteletről, a hűségről és a hazaszeretetről is szól. A ló évszázadokon át volt az ember legfontosabb társa, együtt harcoltunk és dolgoztunk sok-sok emberöltőn keresztül. Ezt a hagyományt szeretnénk újraéleszteni. Nekünk is van egy egylovas fogatunk, azzal járjuk az erdőt, és ha az idő engedi, holnap azzal megyünk locsolkodni a fiúkkal – teszi hozzá mosolyogva.
Utunk során jókora szemétrakások mellett haladunk el. Fábry Szabolcs szomorúan csóválja a fejét, és bosszúsan méri fel a „károkat”. – A közelmúltban takarítottuk ki az út menti területeket. Munkánk azonban mit sem ér, ha a környező települések „bodzagyűjtői” újra és újra itt rakják le szemetüket. Állandó rendőrségi jelenlét nélkül tehetetlenek vagyunk, képtelenség megakadályozni a környezetszennyezőket – fakad ki a nagyvázsonyi polgármester.
Egy órán át poroszkálunk a Déli-Bakony legszebb tájain, bozótosok, legelők és erdős területek váltják egymást mellettünk. Postakocsink láttán több alkalommal hatalmas őzcsordák szökellnek a biztonságot nyújtó fák közé, miközben ragadozó madarak élelem után kutatva köröznek a levegőben.
A végállomás előtt a zsófiapusztai majorságban állunk meg, ez lesz a menetrend szerinti járat pihenőhelye is. Innen már csak alig fél óra járásra van a kislődi Sobri Jóska kalandpark. Miután a lovak kifújták magukat, és a személyzet is erőt gyűjtött, ügető tempóban tesszük meg a hátralévő néhány kilométert. A végállomáson egy betyárnak öltözött fiatalember, a kalandpark tulajdonosának egyik fia szalad elénk, ő vezet minket az ünnepélyes „fogadóbizottsághoz”. Somogyi Anna Mária Kislőd polgármestere és Jáger János köszönti az első hivatalos postakocsijárat utasait. A község polgármestere örömmel üdvözli nagyvázsonyi kollégáját. – Óriási dolog, hogy mostantól postakocsival is lehet majd közlekedni a két település között. Az utazás hatalmas élmény lesz a turisták számára – hangsúlyozza a kislődi polgármester.
A kalandpark tulajdonosa, aki a postakocsijárat működtetésének pénzügyi feltételeit biztosítja, elégedetten szemléli a négylovas fogatot. – Bár óriási az érdeklődés a járat iránt, nem a haszon, hanem elsősorban a lovas hagyományok felélesztése motivált minket. Ez nem az üzletről, hanem a magyarságtudat ápolásáról szól – árulja el Jáger János.
Miközben a felek koccintanak az első út sikerére, a háttérben Hock Ferenc és négylovas fogata már kész az indulásra. Jöhet a visszaút.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban