Szigorították a pilótaképzést

Nőtt tavaly a sportrepülésekkor bekövetkezett szerencsétlenségek száma, ráadásul az esetek nagy részét mulasztás okozta. A pilóták felkészültségét az uniós irányelveknek megfelelő, idén megjelent új kiképzési kézikönyv javíthatja.

Duplájára nőtt tavaly a korábbi évekhez képest azon légi közlekedési rendellenességek, balesetek és repülőesemények száma, amelyeket a Magyar Repülőszövetség (MRSZ) vizsgált ki. Míg 2007-ben és 2008-ban az MRSZ munkatársai körülbelül 30-30 ilyen esetet regisztráltak, 2009-ben ezeknek a száma már meghaladta a hetvenet – mondta el lapunknak Oláh Attila, az MRSZ Repülésbiztonsági Szervezetének főmunkatársa. Hozzátette, bár az adatokat nagyban befolyásolta, hogy tavaly óta a siklóernyős szövetség is a szervezet hatáskörébe tartozik, a többi szakágazatban is növekedést tapasztaltak. Mindössze egy esemény hátterében játszott döntő szerepet műszaki meghibásodás, és két alkalommal okozta a bajt környezeti tényező. Ez utóbbiaknál madárral ütközött a jármű. Az összes többi mulasztás eredménye. Motoros géppel összesen kilenc rendkívüli esemény történt, ezek közül kettő volt súlyos, további egy pedig halálos áldozatot is követelt.
Nehéz átültetni a sportrepülésre a nemzetközi szabályokat, hiszen ezeket alapvetően a kereskedelmi repülésekre írták. Ráadásul hazánkban ezt gyakran a szakmai szervezetek bevonása nélkül kísérlik meg, így előfordul, hogy már maga a szabályozás is rossz. Az esetek jelentős részében azonban arról van szó, hogy a pilóta vagy szándékosan hagyja figyelmen kívül az előírásokat, vagy eleve nincsen tisztában azzal, hogy mit szabad és mit nem – fejtette ki Oláh Attila. Ahhoz, hogy valaki megkaphassa a repülési engedélyt, elméleti és gyakorlati képzésen is részt kell vennie, ezen- kívül pedig meghatározott repülési óraszámmal is rendelkeznie kell. A vizsgákon azonban nem tudnak minden helyzetet modellezni, ezért lehetetlen teljeskörűen lemérni a pilótajelölt felkészültségét. Tavaly négy-öt olyan baleset is volt, amikor a tanuló mellett oktató is ült a gépben. A szakértő szerint az ilyen esetek alapvetően rendítik meg a bizalmat abban, hogy biztonságosan el lehet sajátítani a repülés tudományát.
Idén az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) irányelvei alapján új repülési tankönyv készült el. Noha a kiképzési kézikönyv szigorúan előírja a meghatározott készségek kifejlesztéséhez javasolt óraszámokat, ha a növendék az előirányzott ütemben nem tanulja meg az adott feladat végrehajtását, az oktatónak kötelessége tovább gyakoroltatnia, míg készségszinten el nem sajátítja. A tanuló fejlődését az oktatói munkafüzet alapján lehet nyomon követni.
Balesetek korábban is voltak, a rendszerváltás előtt azonban szigorúbban szabályozták az engedélyeket, és eleve kevesebb gép volt hazánkban – mondta Oláh Attila. Szerinte ezért a szabálytalankodókat is jobban ki lehetett szűrni. A rendszerváltozás után már bárki vehetett, építhetett, üzemeltethetett gépeket. Később pedig az okozott rengeteg balesetet, hogy sokan úgy gondolták, a pénzük pótolja a megfelelő szaktudást. – Szerencsére ez ma már nem jellemző – tette hozzá a szakember.