Vasárnap választ az ország

Éjféltől kezdetét vette az országgyűlési választások első fordulóját megelőző kampánycsend. A pártok, a jelöltek a vasárnapi urnazárásig nem népszerűsíthetik programjaikat, és a média ehhez nem adhat segítséget. Az első forduló részvételi adatait holnap rendszeres időközönként ismertetik, a nem hivatalos eredményt pedig vasárnap este tudhatjuk meg.

menetrend. Vasárnap este, az eredmények beérkezése után Sólyom László a szokásoknak megfelelően várhatóan most is ellátogat a választási központba. Ez újabban már nem a Duna-palotában, hanem az önkormányzati minisztérium épületében van. A rendszerváltozást követő hatodik általános parlamenti választást az államfő – a várakozásnak megfelelően – a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki. Január 22-én bejelentette: az első forduló április 11-én, a második pedig április 25-én lesz. Az Országgyűlés 7,1 milliárd forintot hagyott jóvá az esemény előkészítésére és lebonyolítására. A pénz felhasználásáról a parlamentben utólag el kell számolni. A választási menetrendet – a törvény alapján – az önkormányzati miniszter rendeletben határozta meg. Február 8-a és 12-e között az állampolgárok megkapták az értesítést arról, hol és mikor adhatják le voksukat. Ekkor vehették kézhez az ajánlószelvényeket is. A kopogtatócédulákat március 19-ig gyűjthették a pártok és a független jelöltek. Időközben az Országos Választási Bizottság (OVB) több panaszt és beadványt is elbírált, s az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról február 22-én állásfoglalást is megfogalmazott. Később, március 4-én közleményben tudatta, hogy kávézókban, könyvesboltokban és más hasonló helyiségekben munkaidőben nem lehet ajánlószelvényt gyűjteni. Az OVB egy munkavédelmi jogszabály elemzésével jutott erre a sokak által vitatott álláspontra. Felvetődött az is: az ajánlószervezetek vagy a jelöltek utólag kijavíttathatják-e a választópolgárokkal a helytelenül kitöltött cédulákat. Erre az Országos Választási Bizottság nemmel válaszolt. Az egyéni jelöltek bejelentésére március 19-ig, a területi és országos listák közlésére pedig március 22-ig, illetve 23-ig került sor. Az első forduló hivatalos végeredményétől függ, hol kell április 25-én második fordulót rendezni. Ennek eredménye is a jogorvoslatok elbírálása után válik véglegessé. Az új Országgyűlés alakuló ülését Sólyom László köztársasági elnök ezután egy hónapon belül összehívja. Az új kormány várhatóan május végén vagy június elején kezdi meg tevékenységét. A jelenlegi kabinet és az Országgyűlés megbízatása az új testületek létrehozásával szűnik meg. A választásokkal összefüggésben Jóri András adatvédelmi biztos januárban állásfoglalást tett közzé az adatgyűjtés és az adatkezelés kívánalmairól. (K. A.)

A holnapi első fordulóban várhatóan eldől az egyéni országgyűlési képviselői mandátumok többségének sorsa. Választójogi rendszerünk vegyes: a 386 parlamenti képviselői hely közül 176-ot egyéni választókerületben, maximum 152-t a megyék és a főváros 20 területi listáján, legalább 58-at pedig az országos listán lehet megszerezni. Az első forduló akkor eredményes, ha a választópolgárok több mint a fele az urnákhoz járul, és több mint ötven százalékuk azonosan voksol. Ha az egyéni választókerületben a választás első fordulója érvényes, de eredménytelen lenne, az április 25-i második fordulóban csak azok a jelöltek vehetnének részt, akik az elsőben az érvényes szavaztok legalább 15 százalékát megszerezték. Amennyiben nincs legalább három ilyen jelölt, akkor a második fordulóban az a három jelölt szerepelhet, aki vasárnap az élen végez. Ha a választás első fordulója érvénytelen, a másodikban minden olyan jelölt indulhat, aki az első fordulóban is részt vett.
Kevesebben indultak
A mostani általános választáson a korábbinál kevesebb egyéni jelölt tudta összegyűjteni a legalább 750 ajánlószelvényt: összesen 814-en indulnak a megméretésen. Közülük 19 független, a többiek pártszínekben szállnak versenybe. Országgyűlési választáson társadalmi szervezet nem, hanem csak párt állíthat jelölteket. Az elmúlt hetekben 44 jelölőszervezet regisztráltatta magát az Országos Választási Bizottságnál. A szervezetek a 814 egyéni jelölt mellett 117 területi listát jelentettek be. Országos listája hat jelölőszervezetnek van.
Az ország csaknem 11 ezer szavazóköre vasárnap reggel 6 órától este 7-ig várja a több mint 8 millió választópolgárt. Egy-egy szavazókörhöz 600–1200 választó tartozik, minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Az állampolgárok a címükre korábban kiküldött értesítőből tudhatják meg, hol voksolhatnak. Szavazni csak személyesen és elsősorban a lakóhely szerinti szavazókörben lehet. Aki április 11-én, illetve 25-én például gyógykezelés vagy rokonlátogatás miatt más településen tartózkodik, az ottani képviselőjelöltre és pártlistára voksolhat, de csak akkor, ha ehhez igazolást kért a lakóhely jegyzőjétől. Négy évvel ezelőtt az első fordulóban 57 999, a másodikban pedig 46 144 polgár élt a lehetőséggel. Tegnap lapzártakor az első fordulóra átigazoló választópolgárok száma 65 000 körül mozgott, az adatokat azonban a választási iroda még nem összesítette, hiszen a jelentkezési idő péntek délután járt le.
Érvényes igazolvány kell
A voksolást megkönnyíti, ha az értesítőt ki-ki magával viszi, és a szavazókörben átadja a szavazatszámláló bizottságnak. A választópolgárnak először igazolnia kell személyazonosságát. Ezt régi típusú személyi igazolvánnyal, vagy személyazonosító kártyával, útlevéllel, esetleg 2001. január elseje után kiállított vezetői engedéllyel teheti meg. Utóbbi három igazolványhoz fel kell mutatni a lakcímkártyát is. Fontos tudnivaló, hogy szavazni csak érvényes dokumentummal lehet, még akkor is, ha az illető szerepel a választói névjegyzékben. Aki lakóhelyétől távol voksol, természetesen köteles a jegyző igazolását is felmutatni. Az átjelentkezés szabályai nemrégiben módosultak, mert az Alkotmánybíróság 2007. tavaszán megsemmisítette a választási eljárási törvény erről szóló passzusát és a belügyminiszter 2005 decemberében kiadott rendeletét. Mindkét jogszabály alkotmányellenesen tette lehetővé, hogy azok a választópolgárok, akik az első fordulóban a lakóhelyükön részt vettek a képviselők megválasztásában, a második forduló idején egy másik település képviselőjére is szavazhassanak. Ez sértette az egyenlő választójog elvét.
Titkos voksolás
A választópolgár – személyazonosságának igazolása után – a szavazatszámláló bizottságtól átveszi az előtte lepecsételt két szavazólapot a borítékkal együtt, s ezt aláírásával igazolja. Pecsét nélkül a szavazólap érvénytelen. Korábban ez ügyben sok aggályos eset fordult elő.
A szavazólapokat csak tollal lehet érvényesen kitölteni. A szavazófülke használata nem kötelező, a szavazóhelyiségben lévő asztalnál is voksolhatnak a választók. A titkosság azonban ilyenkor is követelmény. Az egyik szavazólapon az egyéni képviselőjelöltek közül választhat a polgár úgy, hogy a jelölt neve mellett található karikába ikszet vagy keresztet tesz. A másik lapon a pártlisták közül támogathatja a neki megfelelőt. A kereszt vagy az iksz elhelyezése után a polgár borítékba teszi a szavazólapokat, majd a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába dobja. Az OVB korábban úgy döntött, nem követelhető meg, hogy a szavazólapot a bizottság színe előtt tegyék a borítékba a választók. A boríték használata évek óta jogértelmező vitákra ad alapot. Négy évvel ezelőtt az Országos Választási Bizottság az úgynevezett láncszavazás kizárása kapcsán foglalkozott a kérdéssel. Előfordult ugyanis, hogy a szavazóhelyiségből egyesek kivitték az üres szavazólapot, odakint a megbízók azt kitöltötték, majd bent egy másik szavazó helyezte el a borítékba, és dobta be az urnába. Ezen személy saját üres borítékját és kitöltetlen szavazólapját pedig magával vitte, és átadta a megbízónak. A láncolat folytatódott. Az OVB végül úgy foglalt állást, hogy a szavazólapokat nem lehet kivinni, mert ez sértené a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az ilyen magatartást ugyanakkor a büntető törvénykönyv választási csalásnak minősíti. Az Országos Választási Bizottság e hét keddjén ismét a borítékról vitatkozott, állásfoglalást azonban nem adott ki.
Tilos az ajándékozás
Tegnap éjféltől kezdetét vette a kampánycsend. Új reklámok nem jelenthetnek meg, a jelöltek és a jelölőszervezetek sem kedvezményekkel, sem más módon nem befolyásolhatják a választók akaratát. Tilos az étel, ital osztogatása, a szavazók szervezett helyszínre szállítása. Közvélemény-kutatás a kampánycsend idején is készülhet, de eredményét csak az urnazárás után lehet nyilvánosságra hozni. A kampánycsend intézményét több szakértő szükségtelennek tartja és évek óta a megszüntetését javasolja. A rendszerváltozáskor azzal az indokkal vezették be, hogy a polgárok a szavazás előtt nyugodt körülmények közt rendezhessék gondolataikat és dönthessék el, kire szavazzanak.
Az Országos Választási Iroda (OVI) holnap reggel 7-től kétóránként ismerteti a részvételi adatokat. Az OVI vezetője, Virág Rudolf tegnap nemzetközi tájékoztatón azt mondta: a 99 százalékos eredményről 23 óra körül számolnak be. A jogi végeredményt másnap, 12-én állapítják meg. Az idehaza leadott voksokhoz hozzászámítják a külképviseleteken megtartott szavazás adatait. Az OVB tegnap elvégezte a követségekről hazahozott urnák felbontását. Külföldön az eredetileg regisztrált nyolcezer magyar állampolgár közül 80 százaléknyian, 6851-en voksoltak. Az OVB úgy döntött, hogy technikai okból 47 szavazatot meg kell semmisíteni, mert a tokiói külképviseleten a nagy boríték helyett a szavazócédulát tartalmazó kisebb borítékot íratták alá a választókkal. Csupán egy szavazó voksolt megfelelően. A döntést a konkrét ügyekben a helyi szavazatszámláló bizottságok hozzák meg. Noha az adatközlés és regisztrálás az okmányirodák közreműködésével erős számítástechnikai támogatással történik, az eredményt először mindenütt papíralapú jegyzőkönyvbe foglalják.
Hackertámadástól védve
A választások zavartalanságát, tisztaságát és törvényességét a választási bizottságok és a bíróságok garantálják. A választási bizottságok határozatai ellen a felettes bizottsághoz lehet fellebbezni, ennek döntéseit pedig bírósági felülvizsgálat követheti. Tehát kétfokú jogorvoslat érvényesül. A jogorvoslati határidő egy nap, és a felülvizsgálat is egy napon belül történik meg. Fontos garancia, hogy az ország csaknem 11 ezer szavazatszámláló bizottságában a választott tagok mellett a jelölőszervezetek delegáltjai is részt vesznek, szám szerint 28 ezren. Munkájukat a választási irodákban 40-50 ezer köztisztviselő és közalkalmazott segíti.
Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának vezetője bejelentette, hogy a választást segítő informatikai szolgálat biztonságos. Azt sem külföldi, sem belföldi hackertámadás nem zavarhatja meg.