A Diagon Kft. H1N1-vírustesztjének alkalmazása a magyar egészségügy rendkívül súlyos fogyatékosságára világít rá. A világ legliberálisabb demokráciájában is elképzelhetetlen lenne, hogy olyan eszközöket használjanak a gyógyászatban, amelynek alkalmasságát előtte ne ellenőrizte volna hivatalosan senki. Nemhogy Magyarországon, ahol a közigazgatás annyira túlbürokratizált, hogy ez a megállapítás többszörösen kellene, hogy igaz legyen. De nem igaz. Magyarországon olyan eszközökkel vizsgálhatnak embereket, és ezek segítségével úgy állapíthatják meg betegségeiket, hogy működésükről nincs megbízható adat. Ráadásul mindez az állam és hatóságainak tudomásával, sőt egyetértő magatartásával zajlik. A Diagon vírustesztjének esete minden ésszerűségen túlmegy: annak ellenére használják az egészségügyben, hogy pont egy állami laboratórium állapította meg róla, hogy nem működik, tehát alkalmatlan a H1N1 influenzavírus kimutatására. Az Egészségügyi Minisztériumot azonban még ez a tény sem zavarja, s úgy tesz, mintha a betegek gyógyításához használatos ilyen jellegű eszközökhöz az égvilágon semmi köze sem lenne.
A vírustesztek általános alkalmazásához a minisztérium felügyelete alatt működő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalon (EEKH) keresztül vezet az út. Ide kell bejelenteni a gyártónak az általa előállított új vírustesztet, amelyhez csatolnia kell azt a referencianyilatkozatot, amelyet egy referencialaboratórium állít ki, miután meggyőződött a teszt alkalmasságáról. Erre jogosultsága Magyarországon kizárólag az Országos Epidemiológiai Központnak van, ilyen nyilatkozatot azonban ez a referenciaintézmény nem állított ki a Diagon-tesztről. Felmerül tehát a kérdés: akkor hogyan használhatják az egészségügyben? Az engedélyezési hivatal nem hajlandó tisztázni a helyzetet. Nem fedi fel, hogy ki állított ki hivatalos papírt Kernnek. Kérdésünkre a hivatal elnöke azt hajtogatja, nem kell ellenőrizniük, hogy a teszt rendelkezik-e referencianyilatkozattal. A hivatal egyszerűen csak tudomásul veszi, hogy van ilyen teszt, mert ezt bejelentette neki a gyártó, és kész. A többi a gyártóra és a felhasználóra tartozik. Ami abszurdum. Ilyen alapon például – mert azt talán jobban szeretik a gyerekek – lázmérés céljából színes folyadékot is lehetne e célból piacra dobni, s ha azt a haszontalansága ellenére mégis megveszik a vásárlók, és még tetszik is nekik, akkor az állam elnézi a sarlatánságot. A gyártónak pedig csak annyi dolga marad, hogy irány a kassza.
Hogy ne lehessen felelősségre vonni ezért a magatartásáért az engedélyezési hatóságot, az a teszt használatával kapcsolatos összes felelősséget a gyártóra hárítja. Ezzel a hatóság mossa kezeit, hiszen kivonta magát a teszt használatával kapcsolatos minden – még a ne adj’ isten, tragikus – következmény alól. Csak akkor rántja be a féket, ha a felhasználó kórházak, laboratóriumok jelzik neki, hogy a teszt nem alkalmas a megjelölt célra. Ekkor és csak ekkor hajlandó ő is megvizsgálni a tesztet. Mindez nem igazán tükröz lelkiismeretes álláspontot, hiszen a hatóság – mint ahogyan említettük – már az eljárás elején is lefolytathatná az ellenőrzést. És persze felfoghatatlan, hogy az adófizetőknek mi szükségük egy ilyen közpénzből tartott sóhivatalra. A Diagon esete azonban még ennél is hátborzongatóbb. Ott a betegek, a közpénz felhasználása, egyszóval a közérdek szempontjából még rosszabb a helyzet.
Az engedélyezési hatóság automatikusan a vírustesztek piacra kerülése előtt nem ellenőriz semmit. Nem érdekli, hogy referencialaboratórium bevizsgálta-e a vírustesztet, vagy sem. Kizárólag később, a tesztet felhasználók véleményére hajlandó lépni, ha azok jelzik neki az alkalmatlanságot. Ami majdnem valami, azonban a Diagon tesztje esetében semmi. A felhasználókat itt ugyanis egy olyan, laboratóriumokat működtető magánvállalkozás jelenti – a Corden Kft. –, amelynek tisztviselői úgy járnak át a Diagonba vagy Kern József egyéb vállalataiba, mint egy lakás különböző helyiségeiben a huzat. Olyan esetről is tudunk, hogy a Diagon egyik beosztottja párhuzamosan a Corden ügyeit is vitte, és olyanról is, hogy maga Kern egyeztetett a Corden Kft.-nek egy biochiplabor alapítási szándékairól Moszkvában. Szóval a Cordennek olyan a magatartása, mintha Kerné lenne, Kerné pedig olyan, mintha sajátjaként használná a Cordent. Olyannyira így van ez, hogy inkább azon lepődne meg a szakma, ha az derülne ki, hogy a Corden mégsem Kerné.
Kern azonban kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy neki bármilyen köze lenne a cégadatok szerint amerikai tulajdonban lévő Cordenhez. Pedig az üzletemberekre a világon mindenütt jellemző, hogy magukról elhitetik, a befolyásuk nagyobb a valóságosnál. Vajon a délkelet-ázsiai és dél-amerikai érdekeltségeire gyakran hivatkozó Kern az Egyesült Államokban bejegyzett és a számára óriási piacot jelentő, tucatnyi magyarországi labort működtető Cordenre miért nem hivatkozik, ráadásul akkor, ha enynyire szoros közöttük a kapcsolat? Aki ismeri a helyzetet, átlát a szitán. Azért, mert ha kiderülne, hogy a Corden az övé, vagy Kernnek jelentős befolyása lenne a cégre, akkor ez a végét jelentené az évtizede tartó hatalmas biznisznek. Azért, mert akkor kiderülne, hogy a vírustesztet Kern találta ki, és ő maga hitelesíti. Ami nem lenne szép dolog, s lássuk be, még olyan közállapotok közepette is tarthatatlan lenne, amelybe az elmúlt nyolc év alatt lavírozta magát Magyarország. Mindenesetre az állam azért, hogy ne kelljen tudomást vennie erről az összeférhetetlenség gyanúját felvető helyzetről, a homokba dugja a fejét. Pedig rendelkezésére állnak azon eszközök, amelyek segítségével egy pillanat alatt kideríthetné az igazságot. Az egészségügyi vezetésnek azonban ez valamiért nagyon nem fontos.
Kernnek – barátainak, rokonainak és üzletfeleinek – nagyon rosszul jött, hogy a Magyar Nemzet megpiszkálta a parazsat, és foglalkozni kezdett a H1N1-vírusteszttel. Azért, hogy a Corden és a közötte meglévő, általunk kimutatott kapcsolatot eltüntesse, sajtópert indított lapunk ellen. Ennek során már a harmadik igazolást nyújtja be a bíróságnak arról, hogy a teszt igenis alkalmas a H1N1 kiszűrésére. A hitelességet alátámasztó igazolásokat a teszt állítólagos használói adták neki. Első ránézésre a legfeltűnőbb az, hogy közöttük nem szerepel a Corden. Pedig Magyarországon kizárólag épp a Corden-laborok alkalmazzák ezt a szert.
A bírósághoz eljuttatott igazolás közül az egyik egy olyan szaúd-arábiai vállalaté, amelynek az ottani egészségügyi minisztérium adatai szerint a székhelye egy Rijádban található raktár, ami komolytalanságról árulkodik. Az angol nyelvű igazolás és a hivatalos adatok alapján kiderült, hogy ez nem is egészségügyi laboratóriumi vizsgálatokkal, hanem kereskedelemmel foglalkozó vállalat. Honlapja nincs, telefonon nem lehet őket eléri, s az igazolást egy olyan mérnök írta alá, akinek a neve semmilyen hivatalos cégadatban nem szerepel.
A másik igazolást az a fővárosi tulajdonban lévő Bajcsy-Zsilinszky-kórház állította elő, amelyik évente több mint százmillió forintot költ el Kern cégeinél. A Kálmán Zsuzsanna laborvezető által aláírt iratot nem csupán igazolásként, hanem „referenciaigazolásként” adta ki a Diagonnak, amelyhez azonban nincs jogosultsága az intézménynek. Kálmán Zsuzsannáról megtudtuk, hogy Kern számos, sokszor nemzetközi szinten zajló üzleti ügyeiben is főszereplő, ám a laborvezető egy nagyon súlyos szakmai hibát vétett. Az igazolás kiadásához ugyanis a kórház a Diagon Kft. tesztjével több tucat beteget vizsgált meg, hogy kiszűrje, fertőzött-e valaki közülük H1N1 vírussal, majd ez alapján a betegekről megállapításokat tett, sőt intézkedett sorsukról. Jogászaink szerint az eszköz alkalmatlansága miatt mindez súlyosan sérti a betegek jogait, s az ügylet összes szereplőjével szemben felveti az emberi élet gondatlan veszélyeztetésének gyanúját. A kórház vezetéséből senki sem nyilatkozik a részletekről.
Az intézmény felügyelőbizottságának fideszes elnöke, Pesti Imre viszont bejelentette: vizsgálatot kezdeményez a kórháznál és a fővárosi önkormányzatnál. Pesti a Hír TV-nek pénteken azt is elárulta, hiába derült ki még tavaly, hogy a teszt alkalmatlan, a Bajcsy-Zsilinszky-kórház idén januárban kiállított igazolása alapján mégiscsak rendelt belőle az állam. Ha pedig ez így van, akkor akár az adófizetőknek okozott szándékos károkozásról is beszélhetünk.
A teszt hatékonyságát alátámasztandó, harmadik igazolás megint csak az arab világból érkezett, ám ez sem komolyabb a szaúdi cégénél. A bírósághoz frissen becsatolt angol nyelvű dokumentumot egy egyiptomi zártkörű részvénytársaság, a Technowave S. A. E. állította ki a napokban. Az interneten megkerestük a cégnek az igazoláson szereplő honlapját, ahol azonban csupán annyi olvasható, hogy fejlesztés alatt áll, ezért nem működik. Némi keresgélés után találtunk a céghez egy másik honlapot, amellyel azonban szintén nem jutottunk beljebb. Ezen angolul csupán annyi olvasható, hogy hamarosan kész lesz. Annyit azonban kiderítettünk, hogy a kairói vállalatot 2000-ben alapították. A Technowave ugyan több lábon áll, de laboratóriumi vizsgálatokat nem végez, így a H1N1-tesztről kiadott jelentése sem lehet hiteles. Alaptevékenysége a marketing, megrendelés esetén egészségügyi termékeknek és szolgáltatásoknak viszi a jó hírét az arab világban, emellett internetszolgáltatással, webes tartalomfejlesztéssel, valamint a világhálón folytatott, úgynevezett e-kereskedelemmel is foglalkozik. A bíróságnak benyújtott igazoláson szerepel, hogy székhelye Kairóban, a Rama Toronyban található, a BMW ottani központja mellett. A cégnek öt telefonszáma van, amelyek közül az egyik egy automata faxkészüléket csörget, a többi számot – figyelembe véve az arab világban a pihenőnapokat, valamint az általános munkaidőt – hiába hívtuk többször is, a túloldalon nem vette föl senki a kagylót. Az igazolást kibocsátó cégvezető mérnök, Mohamed Khadr nemtörődöm ember lehet. A Technowave nemzetközi célra kiadott igazolásán a feltüntetett telefonszámok csupán helyi hívásokra alkalmasak, ezek alapján azonban az egyiptomi céget külföldről hívni nem lehet.
Információink szerint az új kormány felállása után az elsők között szerepel ennek az ügynek a kivizsgálása. Fideszes egészségpolitikusok szerint elfogadhatatlan az egészségügyben a mérhetetlen pazarlás és az, hogy a betegek jogai súlyosan sérülnek.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
