Christian Wulf alsó-szászországi kereszténydemokrata miniszterelnök bejelentése, hogy török származású politikust emel be a tartományi kormányba, általános megelégedést szült, s annak volt bizonyítéka, hogy a CDU komolyan veszi a beilleszkedést szolgáló elképzeléseit. Egy hét elteltével változott a döntés megítélése, de a mozlim politikust ennek ellenére tegnap hivatalosan is beiktatták hivatalába, azaz tárcavezető lett Alsó-Szászországban.
Aygül Özkan szülei a hatvanas években Ankarából vándoroltak ki az NSZK-ba, és Hamburgban telepedtek le. Apja, Aydin előbb a postánál dolgozott, majd önállósította magát, és szabóműhelyt nyitott. 1971 augusztusában született lánya az érettségi után a Hanza-város egyetemének jogtudományi karán tanult. Első államvizsgája után előbb a hamburgi kereskedelmi kamaránál, majd Brüsszelben az Európai Parlamentnél tevékenykedett. 1998-ban letett második államvizsgáját követően az immár hivatalosan is elismert ügyvéd a Deutsche Telekomnál folytatta pályafutását. Ezzel párhuzamosan bekerült az Önálló Emigránsok Munkaközösségének és a német– török jogászszövetségnek az elnökségébe. 2004 óta a CDU tagja. A kereszténydemokraták helyi elnökének hathatós támogatásával bejutott a hamburgi szenátusba és a frakció gazdasági és iparpolitikai szakértője lett. A német sajtó pozitívan értékelte a bejelentést, hogy az alsó-szászországi kormány átalakítása kapcsán Hannoverben Aygül Özkan lesz a szociális, családi, egészségügyi és integrációs tárca vezetője.
Ezután hangzott el a miniszterjelölt kijelentése, mely szerint az iskolákban ne kapjon helyet sem a kereszt, sem a fejkendő. Christian Wolf kormányfő reakciója egyértelmű volt: „A kereszténység szimbólumai és elsősorban a kereszt Alsó-Szászország iskoláiban a keresztény értékrendre támaszkodó toleráns nevelés szívesen látott jele.” Angela Merkel nevében a helyettes kormányszóvivő nyilatkozott: „Özkan követelése nem nyerte el a kancellár egyetértését.” Bár a jelek szerint a CDU örömmel vette tudomásul a török miniszter kinevezését, de véleményével már nem ért egyet.
Az alkotmánybíróság 1995-ben kifogást emelt a bajor iskolákban kötelezően kifüggesztett keresztek ellen, de a szülőknek beleszólási jogot adott arra, hogy ezt elutasítsák. A fejkendő viselését a törvény 2003 óta tiltja a pedagógusoknak, e döntést azonban mindeddig csak a tartományok fele ismerte el.

A Pride-nak semmi keresnivalója se Budapesten, se az országban