A sorsvonalak kereszteződése

A régóta várt, olykor kora nyárivá fokozódó napsütés felfokozta a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak kedvét. Hogy megdőlt-e a tavalyi látogatói rekord, legkésőbb kedden derül ki.

Az év kiadója, könyvesboltja. A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vasárnap Az év kiadója a Magvető, Az év vidéki könyvesboltja a váci Líra, Az év fővárosi könyvesboltja az Írók boltja lett. Budai-díjat kapott a Nálatok nőnek-e még égig érő paszulyok? című, kétkötetes mese-összeállítása, egy meseíró-pályázatra beérkezett legjobb amatőr munkák gyűjteménye. Szintén Budai-díjat vehetett át a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelynek a Kelettől Nyugatig – Mesélő térképek című interaktív CD-jét ismerték el.

Harmadízben adnak helyszínt a fesztiválnak a Millenáris épületei, a Csodák Palotája, a Millenáris fogadó, a romantikus park, a tó és a sétány. A fogadóban és a parkban szünet nélküli gyerekzsivaj jelezte, hogy a gyermek- és ifjúsági könyvek, a gyermekfoglalkozások egyre komolyabb szerepet töltenek be a könyvfesztivál életében. Ennek komoly tényezője a Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése, amely a 2008-es esztendő végén jött létre Nánási Yvette elnökletével. Az alapító kiadók a General Press, a Kráter, a Holnap, a Naphegy, a Pagony, a Presskontakt és a Vivandra kezdeményezéséhez csatlakozott a Cerkabella, a Ceruza és a Csimota Kiadó. Tízen együtt elérték, hogy a magyar gyermekkönyvek hangsúlyosan vehetnek részt a bolognai könyvvásáron is.
A főépület-együttes fogadta be a vendég Izrael kiállítását, amely a könyvkiadás mellett betekintést adott a Biblia földjének múltjába, jelenébe. Huszonnégy országból érkeztek íróvendégek és kiállítók, s a díszvendég Izrael mellett először állított ki Szaúd-Arábia, Brazília, Vietnam, Ausztria. Tízéves jubileumát ülte az európai elsőkönyvesek fesztiválja. Tizenhét országból jöttek Budapestre kezdő írók. Magyarországot Horváth Viktor képviselte a Török tükör című történelmi regényével. Az elsőkönyvesek pénteken Pécsett, a kultúra fővárosában is vendégszerepeltek.
Nagy közönségsikere volt Szőcs Géza József Attila-díjas költő kettős könyvbemutatójának. A Tasso Marchini és Dsida Jenő – Sorsvonalak játéka Kolozsvártól Arco di Trentóig című esszéregényt a Szent István Társulat jelentette meg, benne két rokon fátumú, zseniális művész, Dsida Jenő erdélyi magyar költő és Tasso Marchini, az olasz apától és szerb anyától világra született, erdélyi magyarrá lett fiatal festő sorsát írta meg a kolozsvári illetőségű költő. Mindketten 1907-ben születtek, életük meghatározó éveinek helyszíne volt Kolozsvár, tragikusan korán távoztak, misztikus értelemben sorsvonalaik keresztezték egymást Erdély fővárosában és mágneses erőközpontjában, Kolozsvárott. A Tasso Marchini-monográfiát Murádin Jenő munkája Szőcs Géza ösztönzésére született, ő is rendezte sajtó alá. Az esszéregénnyel egy időben látott napvilágot a Nyestbeszéd című verseskönyv az Ulpius-ház editiójában, ennek a válogatását Faludy György végezte el. A beszélgetés moderátora Selmeczi György volt.
Sok látogatót vonzott Burns Katalin Szőttesek regénye, Horváth (EÖ) Tamás Ahol a part szakad (Magyar Napló) című műve, Szemadám György Vándorok könyve, Nyerges Magdolna Magyar felfedezők és világjárók (Széphalom Könyvműhely) című kötetének dedikálása, szépen fogyott Grzegorz és Krystyna Lubczyk Emlékezés 1939–1946 című könyve is. Gábor Emese, Wass Albert Tavak kötete és Erdők könyve című meséinek illusztrátora a Kráter Műhely Egyesület sátránál, Czakó Gábor a Cz. Simon-könyvek pavilonjánál, Döbrentei Kornél a Püski-sátornál, Csoóri Sándor a Nap Kiadó pavilonjánál fogadta a dedikációt kérőket. A hagyományoknak megfelelően Tarján Tamás születésnapi szalonja zárta vasárnap este a fesztivált. Itt többek között a nyolcvanöt éves Nemeskürty Istvánt, a hetvenöt éves Taxner-Tóth Ernőt és Ferdinandy Györgyöt, a hetvenéves Fábián Lászlót és Tamás Menyhértet, valamint a hatvanöt éves Szörényi Lászlót és a hatvanéves Kulcsár Szabó Ernőt köszöntötték.