Tavaly a hazai bankok 306 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el az előzetes adatok szerint. Ez a válság ellenére is 5,5 százalékkal több az egy évvel korábban mért nyereségnél. A Magyar Bankszövetség elemzése szerint a legjelentősebb profitnövekedést tavaly az OTP-csoport érte el: az OTP Bank megduplázta, az OTP Jelzálogbank pedig két és félszeresére növelte adózás előtti eredményét. A harmadik helyet az Erstétől a Citibank vette át, amely teljes eredményét majdnem negyven százalékkal növelve, a bankszektor teljes adózás előtti eredményének több mint kilenc százalékát birtokolja. Negyedik így az Erste, de ennek a társaságnak 2008-hoz képest több mint húsz százalékkal csökkent az eredménye.
Miközben a magyar bankszektor profitja nőtt, az adósok terhei alig csökkentek, holott a gazdaság már javuló pályára állt. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a pénzintézetek nem törik magukat, amikor a hitelek kamatait kell csökkenteni, pedig a banki magatartási kódex világosan leírja, hogy nemcsak az ügyfelek számára kedvezőtlen, hanem a számukra előnnyel járó változtatásokat is érvényesíteni kell az árakban. A betéti kamatoknál viszont egész más a helyzet. Az emberek megtakarításai után fizetett kamatokat a pénzintézetek villámgyorsan hozzáigazítják a piaci változásokhoz, vagyis amint megtehetik, csökkentik azokat.
Az elmaradt hitelkamat-mérséklésre remek példát szolgáltatnak a svájcifrank-alapú hitelek. Bár az alpesi jegybank a múlt év eleje óta nagyon alacsony szinten, 0,25 százalékon tartja az alapkamatot, ezért a bankok olcsóbban juthatnak hozzá a frankhoz, a Magyarországon működő pénzintézetek alig, vagy egyáltalán nem mérsékelték a hitelkamatokat. A bankok közül csupán az Erste jelentett be kamatcsökkentést.
Róna Péter közgazdász lapunkkal közölte: a hazánkban működő bankok önkényesen határozzák meg a kamataikat, sőt a magyar törvények szerint a kamatok kiszámítása banktitoknak minősül. – A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a bankok extraprofitra tegyenek szert azáltal, hogy az ügyfelek számára kedvezőbb változásokról nem vesznek tudomást – tette hozzá a szakember. Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint a magas kamatok annak köszönhetők, hogy a bedőlő hitelek okozta veszteséget az ügyfelekkel fizettetik meg a bankok, holott ez az eljárás szabályokba ütközik.
Megadóztatnák a bankokat. A Nemzetközi Valutaalap „pénzügyi stabilitási hozzájárulás”, illetve „pénzügyi aktivitási adó” néven illetéket róna ki a pénzintézetekre. Az első megoldás arra szolgálna, hogy egy biztonsági alap jöjjön létre, így a legközelebbi válság idején nem az adófizetők pénzéből kellene megtámogatni a bajba jutó bankokat. A második illetékféleséget a pénzintézetek eredménye és az alkalmazotti jövedelmek alapján számítanák ki – tudta meg a távirati iroda. A Világgazdaság információi szerint az adókról tegnap tárgyaltak a világ hét legfejlettebb országának pénzügyminiszterei, majd további tizennégy ország pénzügyi vezetői is csatlakoznak a vitához. Néhány szakember szerint a bankadók elsősorban az ügyfeleket érintenék kedvezőtlenül, mert a pénzintézetek egyszerűen továbbhárítanák rájuk a költségeket.

Jövő héten leáll a BudapestGO