Az Alföld szívében az ország kicsinyített mása

Évekkel ezelőtt egy fiatal kecskeméti vállalkozó azt ígérte a kislányának, hogy terepasztalon megépíti Magyarországot, és a maketten mutatja be neki a folyók és tavak működését. Később az ötlet módosult, és ma már nem egy asztalon, hanem csaknem tíz hektáron épül az ország kicsinyített mása. A Kis-Magyarország Botanikus Kert, amelynek megvalósulását csodajelek kísérik, a tervek szerint jövő április 22-én nyithatja meg kapuit a nagyközönség előtt.

Kicsiben Kisbéren is. A Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás Mini-Magyarország makettparkot építtet üvegszál erősítésű poliészter gyantából vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagból a helyi tó partján. A parkban megépülne kicsiben többek között a debreceni nagytemplom, a soproni tűztorony, a kőszegi Jurisics-vár, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a visegrádi Salamon-torony, a tihanyi apátság és a pannonhalmi főapátság. A budapesti nevezetességek közül a makettek között szerepel majd a Parlament, a Lánchíd, a budai Vár, a Hősök tere és a Nyugati pályaudvar. Emellett létrehozzák a lillafüredi Palota Szálló és a fertődi Esterházy-kastély makettjét is. (MTI)

Verőfényes napsütés, szélcsend és derült ég fogad minket kora délután Jakabszálláson. Nemes Dénessel, a Kis-Magyarország Botanikus Kert névre hallgató program ötletgazdájával a helyi sportrepülőtéren találkozunk. Azt tanácsolja, hogy mielőtt mesélne az egy éven belül megvalósuló álma hátteréről, és megmutatná, hol tart az építkezés, a levegőből vegyük szemügyre a területet.
Bogdándy Tibor pilóta mosolyogva érkezik a Cessna 172-es típusú kisrepülőhöz, hóna alatt az utazáshoz szükséges dokumentációt és eszközöket szorongatja. Bátorítani igyekszik minket, hogy hatvanévnyi repülési tapasztalat van a háta mögött, így nyugodt szívvel rábízhatjuk magunkat. Öt perc türelmet kér, mint mondja, egyeztetnie kell még a kecskeméti légibázissal a repülésünkről. Miután a pilóta visszatér, elfoglalhatjuk helyünket a négyszemélyes kisrepülőn. Néhány pillanattal később a levegőbe emelkedünk, hogy fentről tekintsük meg a Kis-Magyarország Botanikus Kertet. Pár másodperc és egy 90 fokos jobb kanyar után elénk tárul az ország kicsinyített mása. A határai tisztán kivehetők, a már teljes egészében elkészült „Balaton” pedig a magyar tenger hű másaként rajzolódik ki előttünk. Magyarország domborzati és vízrajzi makettjét fák veszik körül, egyetlen házikó áll rajta. Miután szemügyre vettük „Kis-Magyarországot”, rövid repülés után landolunk a kifutópályán.
A légi kaland után Nemes Dénes terepjárójából folytatjuk az ismerkedést a leendő botanikus kerttel. Az „országhatárt” délkelet felől közelítjük meg, és a képzeletbeli Békés megyénél lépünk Magyarország kicsinyített másának területére. Amerre nézünk, ma még csak karók jelzik a települések, a folyók és a tavak majdani helyét. Az álló- és folyóvizek közül eddig csak a „Balaton” és a teljes vízrendszert tápláló tározó készült el. A „magyar tengert” egyelőre kavicsos part és gyér növényzet szegélyezi, a „lakott” területek még hiányoznak a tó környékéről. Olyan törpe növényt telepítettek a tavacska szélére, amely hasonlatos a bambusznádhoz, ám alig nő nagyobbra húsz centiméternél.
A „miértes” korszak eredménye
Rövid terepszemle után a magasból látott házikó udvarán parkolunk le, ahol a területet felügyelő Erdélyi Ferenc és családja fogad minket. A tornácon ülünk asztalhoz, és hallgatjuk meg a „magyarkert” keletkezéstörténetét. – Évekkel ezelőtt, amikor a nagyobbik lányom éppen a „miértes” korszakát élte, egy alkalommal a Balaton-parton sétálgattunk. A gyerek egyszer csak megkérdezte, mi a különbség a folyók és a tavak között. Azt mondtam, hogy a tavak vize áll, míg a folyók vize folyik. Erre ő rápillantott a Balatonra, aminek a szél jóvoltából fodrozódott a felszíne, és ezért kérdőn jegyezte meg, apu, akkor miért folyik a Balaton? Ekkor ígértem azt a lányomnak, hogy megépítem neki Magyarország kis makettjét, és azon magyarázom el a folyók és tavak közötti különbséget – árulja el Nemes Dénes.
A ma tizenegy sikeres vállalkozást működtető férfi később módosította ígéretét, és úgy döntött, hogy nem terepasztalon, hanem 1:1 000 000 méretarányban építi meg kislányának Magyarországot, és teremti meg egyben az ország ökoközpontját. A vállalkozó fejébe vette, hogy partnerei segítségével olyan turisztikai attrakciót hoz létre, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark, a Fővárosi Állat- és Növénykert mellett alternatív, egynapos kirándulást, szabadban eltölthető kikapcsolódást tesz lehetővé elsősorban a belföldi turizmus számára. – Olyan helyet kerestem „Kis-Magyarország” megépítéséhez, amely sík terepen fekszik, a közelében van repülőtér, így a kert a levegőből is megtekinthető lesz. Így esett a választás erre a Jakabszállás mellett fekvő 40 hektáros területre, amelynek közepén épül a 9,3 hektáros makett – jegyzi meg Nemes Dénes, aki azonban előrebocsátja: ahogy a beruházás pénzügyi hátterének biztosítása, úgy az érintett ingatlanok felvásárlása sem ment könnyen.
A váratlan fordulat
Az egyik kisebb terület és a rajta álló romos ház ugyanis egy idős hölgyé volt, aki nem akart túladni féltve őrzött „birtokán”. – Mindennel megpróbálkoztam, amivel lehetett. Megkerestem a gyermekeit, több alkalommal beszéltem a mamival, már szinte csillagászati összeget kínáltam az ingatlanért, de nem jártam sikerrel. Az idős hölgyet nem érdekelte az ötletem. Újra és újra csak azt ismételgette, hogy ő sokáig élt itt, és amíg nem hunyja le szemét, addig nem eladó a telek. Amikor azonban már kezdtem feladni, egyszer csak váratlan fordulat állt be a történetben. Nem sokkal az utolsó egyezkedés után ugyanis felhívott a mami lánya, hogy az édesanyja találkozni szeretne velem. Erre azonnal az idős hölgyhöz siettem, aki azzal fogadott, hogy éjjel hihetetlen álma volt. A néni elmesélte, hogy a telkén állt, és a távolban tavat látott, ami körül hihetetlenül boldog és mosolygós emberek sétálgattak. Ebből megértette, hogy támogatnia kell engem, és el kell adnia az ingatlant – meséli a nem mindennapi történetet a fiatal vállalkozó. A hölgy azonban három feltételhez kötötte a telek eladását. Azt kérte, a házat ne rombolják le, az első áldozása alkalmából készült fotó maradjon a szoba falán, és ne vágják ki az udvaron álló hatalmas eperfát. Nemes Dénes az első két kérésnek eleget tett: a fénykép ma is az időközben felújított ház szobájának falán függ, az eperfát azonban ki kellett vágni. – Nem tehettem mást, a fa termésére ugyanis nyaranta tömegével jöttek volna a legyek. Miután azonban eltávolítottuk az eperfát, lelkiismeret-furdalásom támadt. Felfogadtam ezért egy fafaragót, hogy készítsen egy szobrot a fa törzséből. Két héttel a munka megkezdése után egyszer csak hívott a művész, hogy azonnal találkoznunk kell. Mikor meglátogattam, megmutatta munkája gyümölcsét. Elmondta, a fatörzzsel eddig csak annyit tett, hogy eltávolította a korhadt részeket. Amikor megláttam a művet, egy életnagyságú szív formája tárult elém, amelyből leveles ágak nőttek ki. Azonnal szóltam a fafaragónak, hogy ne munkálja tovább a fatörzset, a szobrot pedig kiállítottuk az eperfa helyére – jegyzi meg a vállalkozó.
Növények jelzik a településeket
Miután a negyven hektáros terület utolsó részletét is sikerült megvenni, elkezdődhetett a tervezői, majd a kivitelezői munka. A Kis-Magyarország Botanikus Kert teljes egészében Magyarország kicsinyített mása lesz. A beruházás során a területen 7 ezer négyzetméteres vízi élőhelyet létesítenek. Ahhoz, hogy a folyókban élethűen folyjon a víz, már körülbelül ötvenezer köbméter földet mozgattak meg. A folyók vizét egy tározóban gyűjtik össze, ahonnan nagy teljesítményű szivattyúkkal juttatják el a vizet a „forrásokhoz”, az így folyamatosan folyik majd a medrekben. A 3200 település helyén növényeket ültetnek majd el, mindegyik akkora lesz, hogy tükrözze a község vagy város lélekszámának nagyságát. Nemes Dénesék azt is tervezik, hogy felveszik az önkormányzatokkal a kapcsolatot, hogy „magyarkertben” létesítsenek egy, az adott községre vagy városra jellemző alkotást, amivel bemutatkozhatnak. A települést a tervek szerint kisebb szöveges tábla is a Kis-Magyarországra látogatók figyelmébe ajánlaná.
Amikor a beruházás költségeiről faggatózunk, a vállalkozó mosolyog. Hangsúlyozza, hogy bár sokan gondolják az ellenkezőjét, nincsenek milliárdjai. A kert tervezett 444 millió forintos költségét vállalkozásaiból származó jövedelméből, banki hitelből és uniós pályázaton nyert pénzből finanszírozza. – Még minden elvégzett munkát ki tudtam fizetni, a hitelkerethez nem kellett hozzányúlnom, s a partnereim pénzére sem kellett támaszkodnom. Bár nincs komoly vagyonom – állította –, Kis-Magyarországot mégiscsak a kezdetnek szánom. Szeretném, ha a teljes negyven hektárt be tudnánk építeni, ahol többek között hegedűalakú szálloda, kalandpark, tenisz- és golfpálya s ökokemping létesülhetne. Ehhez azonban nagyon sok pénz kell, így remélem, az ötleteim végrehajtásához több állami segítséget kapok, mint az elmúlt években – hangsúlyozza Nemes Dénes, aki azt ígéri, hogy jövő április 22-re a csaknem tíz hektáros makett megépül, s hozzájárulhat Magyarország felemelkedéséhez.