Bemutatta nyolc miniszterét Orbán Viktor

Bemutatta leendő kormányának tagjait tegnap Orbán Viktor, amelyből kiderült: nyolc minisztériumból áll majd a kabinet. A Fidesz elnöke leszögezte: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete. Mint mondta, Magyarországnak olyan kormánytagokra van szüksége, akik képesek megfelelni az új politikai, gazdasági rendszer megalapításával kapcsolatos követelményeknek.

Orbán Viktor
1963-ban született Székesfehérvárott.
1987-ben az ELTE-n szerzett jogi diplomát.
1988 márciusában részt vett a Fidesz megalapításában.
1989. június 16-án Nagy Imre ravatalánál elmondott beszédével vált ismertté.
1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal delegáltja.
1990 óta országgyűlési képviselő.
1993 áprilisában a Fidesz elnökének választották.1998. július 8.–2002. május 27.: a Fidesz–FKgP–MDF-kormány miniszterelnöke.

*

Ellenzéki kritikák
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője: Felmerült bennünk néhány kérdés, amelyekre szeretnénk megnyugtató választ kapni, … két személyi döntés megütközést keltett a szocialista frakcióban. Van bennünk kétely, hogy helyes volt-e az agrártárca vezetőjére vonatkozó döntés, hiszen másodszor fordul elő, hogy jogász felügyeli ezt a területet. Az első Torgyán József volt, láttuk, hogy milyen sikeres választás volt. A másik aggályunk az, hogy a Fidesz egy oligarchára akarja bízni az oligarchák elleni küzdelmet. Reméljük, hogy ez a küzdelem nem fog odáig silányulni, hogy egyszerűen csak a versenytársakkal akar majd leszámolni.

Szabó Imre szocialista környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Sajnálom, hogy a hírek szerint az új kormányban nem kap önálló tárcát a hazánk jövője szempontjából oly fontos környezetvédelem és a vízügy.
A zöldtárca megszüntetése az egész magyar zöld civil társadalom semmibevétele, hisz az elmúlt években számtalan közösség és szervezet tűzte zászlajára a környezetvédelmet, ennek érdekében rengetegen működtek együtt a minisztériummal is.

Schiffer András, az LMP listavezetője aggodalmát fejezte ki a környezetvédelmi minisztérium megszüntetése és Pintér Sándor belügyminiszteri posztja miatt. Úgy látja, a csúcsminisztériumok kialakítása szembemegy a közjogi hagyományokkal. Azt is aggasztónak tartja, hogy egy csúcsminisztérium alá kerülnek azok az egyébként elkülönült közigazgatási és közpolitikai területek, „amelyek adott esetben természetszerűleg kerülnek konfliktusba egymással, a környezetvédelem és egyes gazdasági szakigazgatások”. Pozitívumként értékelte viszont, hogy a kormány fejlesztési szempontú gazdaságpolitikát akar folytatni. Ugyanígy kedvezőnek tartja, hogy Navracsics Tibor és Matolcsy György kormányzati pozícióba kerül.

Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika szóvivője: Alapvetően fenntartásaink vannak az új kormányzati struktúrával kapcsolatban. Félő, hogy a konglomerátum jellegű minisztériumokban egyes területek, így a mezőgazdasági tárcánál a környezetvédelem nem kapnak megfelelő figyelmet, illetve érdekérvényesítési lehetőséget. Sok az eddig ki nem próbált személy is, őket későbbi munkájuk alapján lehet majd megítélni.

Hegedűs Tamás, a Jobbik
általános frakcióvezető-helyettese: Az új kormány szerkezeti felépítése nem okozott nagy meglepetést. Annyi azonban bizonyos, hogy az államtitkárokra nagyobb felelősség hárul majd az összevont minisztériumokban. A Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Matolcsy György által vázolt program sok eleme hasonlóságot mutat a Jobbik elképzeléseivel, így a felvázolt programot jónak és támogathatónak tartom. Hiányolom azonban az önálló környezetvédelmi minisztérium létrehozását,
így úgy tűnik, hogy a természetvédelemnek az új kormány nem szentel kellő figyelmet.

*

Az elemzők szerint az új kormányszerkezet kihívást jelent

Tölgyessy Péter politikai elemző: Lényegileg megváltozik a kormány szerkezete, a hagyományos kabinetrendszert két új vezetési szint beiktatásával egy hierarchikus szerkezet váltja fel. A rutinfeladatok ellátása és főleg az ellenzékkel való ütközés terhe jobbára a kormányfő helyettesére hárul. Orbán Viktor a „nemzet mérnöke” lehet. A régi tárcák egy részét államtitkár vezeti majd, és visszaállítják a közigazgatási államtitkárok régi tisztségét is. E felállásában csupán az országos főhatóságot vezető államtitkár intézménye jön az Egyesült Királyság ősi kormányzati szerkezetéből, a többi jobbára magyar megoldás. Gond lehet azonban, hogy hatalmas, nehezen kezelhető felelősséghalmazok (humánerőforrás-minisztérium, a pénzügyet is egyesítő gazdasági csúcsminisztérium) keletkeznek. (MR1-Kossuth rádió)
Mráz Ágoston Sámuel kutatási igazgató, Nézőpont Intézet: Az eddiginél hatékonyabb vezetés lehetőségét ígéri a kibontakozó új kormányzati struktúra. Az összevont minisztériumi szerkezet egyben a minisztériumok közötti költségvetési jellegű érdekellentéteket is csökkentheti. A minisztériumok számának csökkentése nem jelenti automatikusan egy-egy ágazat, például a környezetvédelem vagy az oktatásügy háttérbe sorolását. A kevesebb miniszter és minisztérium, illetve a Belügyminisztérium visszaállítása ugyanakkor megfelel az olcsó állam ígéretének is. A két – Navracsics Tibor kormányt vezető, illetve Semjén Zsolt általános – miniszterelnök-helyettes megjelenése új elem. Noha az államirányítás szempontjából kiemelt feladata lesz Navracsics Tibornak, politikai felelőssége aligha lesz nagyobb többi kollégájáénál. (J. I.)
Zárug Péter Farkas politológus: A kormányzat igazi arcát csak az államtitkári helyek kiosztásakor fogjuk látni. Kétségtelenül csúcsminisztériumok formálódnak, alattuk több államtitkárral. Utóbbiakhoz fog tartozni a mostani, koncentrált kormányzati szerkezet igazi reszortok szerinti irányítása. Meglepetés, hogy a korábban pont Orbán Viktor által kialakított kancelláriát visszafokozták, Varga Mihály így „csak” a miniszterelnök személyes államtitkára. Fazekas Sándor karcagi polgármester egyben az Alföld és Kelet-Magyarország képviseletében ül be a vidékfejlesztési minisztérium bársonyszékébe. Bár a kormányülések ettől fogva egy kisebb vendéglőasztalnál is megtarthatók, a miniszteriális felelősség államtitkárokhoz való delegálása nagy feladatokat ró majd Navracsics Tiborra és Varga Mihályra. (J. I.)

Nem egyszerűen egy kormány megalakításáról szólt a választópolgárok döntése, hiszen a kétharmados parlamenti eredménnyel „megalapítottak” egy új gazdasági és politikai rendszert, amelynek része a kormány – jelentette ki Orbán Viktor a kabinet tagjainak bemutatása előtt. A Fidesz– KDNP miniszterelnök-jelöltje szerint hazánknak olyan kormánytagokra van szüksége, akik a fentebbi kívánalomnak meg tudnak felelni, megfelelő kvalitásúak, tapasztalt vezetők, és képesek felelősségteljes döntéseket hozni.
Orbán Viktor a Tv2 Tények című műsorában tegnap megerősítette, július 1-jétől csökkentik az adókat. Hangsúlyozta: az, hogy pontosan melyik adót és mennyivel csökkentik, attól függ, hogy a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentésében mi áll majd. Arra a kérdésre, hogy az ekho és az eva marad-e, úgy válaszolt: „inkább ki szeretnénk terjeszteni”. A Fidesz elnöke a köztársasági elnök jövőjével kapcsolatban elmondta, pártja képviselőcsoportja a június 28-án esedékes frakcióülésen fogalmazza meg majd erről szóló javaslatát.
A leendő miniszterelnök kabinetjének tagjait bemutatva hangsúlyozta, az emberek és ő is azt várja, hogy Magyarország gazdasága sereghajtóból éllovassá válhasson. Kívánalom az is, hogy hazánk szerezze vissza nemzetközi tekintélyét. Orbán kiemelte: cél a közvagyon védelme is a magánérdekeket szolgáló oligarchákkal szemben. A vidék és a mezőgazdaság lesz a jövő egyik erőforrása. A leendő kormányfő közölte, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke elfogadta a felkérést a miniszterelnöki-helyettesi munkára. A KDNP-frakcióban az eddigi 23 helyett várhatóan 36 képviselő foglal majd helyet. Frakcióvezető Harrach Péter alelnök lesz.

*

Navracsics Tibor
1966-ban született Veszprémben.
1990-ben ELTE jogi karán szerzett diplomát.
1993-tól tanársegéd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.
1996–97-ben a brightoni egyetem ösztöndíjas oktatója.
1997-től adjunktus, majd docens az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
1999-től a politikatudomány doktora.
2006 óta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

A leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányfő helyetteseként is szerepel majd. Ez a napi operatív irányításra is vonatkozik, de a többi minisztert csak akkor utasíthatja, ha éppen Orbán Viktort helyettesíti. Navracsics Tibor leendő tárcájához tartozik a fent említett két terület mellett a területi államigazgatás, az egyházak és a civilek ügye is. Ezenkívül a társadalmi felzárkózás és az etnikai ügyek kérdését is kezelnie kell a tárcának. Az már a választások eredményének véglegessé válása előtt is tudott volt, hogy a miniszteri szék várományosa gyorsan cselekedne: az első törvényjavaslatok között lesz az Országgyűlés és az önkormányzatok létszámának csökkentése. Ez utóbbi – ha a Ház elfogadja – már az őszi helyhatósági választásokat is érintené. Egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az emberek álláspontja világos: megyéket akarnak, nem régiókat. Így az ország közigazgatási felosztása nem változik. Annál inkább a kormányzati berendezkedés: a Navracsics által felügyelt struktúraátalakítás része az is, hogy a „gépezet” operatív irányítását leválasztják a direkt politikáról, tehát ismét lesznek közigazgatási államtitkárok.

*

Fazekas sándor
1964-ben született Karcagon.
1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte.
1990-től Karcag polgármestere.
1994-1998-ig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés képviselője.
1998–2002-ig országgyűlési képviselő, Orbán Viktor önkormányzati tanácsadó testületének tagja.
2006 óta ismét a T. Ház tagja.
2007 szeptembere óta a parlament emberi jogi bizottságának tagja.

Az embereket hagyni kell dolgozni – leegyszerűsítve ebben látja a mezőgazdaság talpra állításának egyik alapvetését a vidékfejlesztési tárca leendő vezetője. Fazekas Sándor szerint ehhez nemcsak a jogi környezet egyszerűsítésére és a felesleges adminisztráció „kigyomlálására” van szükség, hanem arra is, hogy az állam segítsen a piacra jutásban. – Elsődleges piac a belföldi piac – fogalmazott. – Csakhogy amíg a bevásárlóközpontokban „akciós az ízetlen holland hagyma”, addig a kiváló makóit alig látni a polcokon – tette hozzá. A leendő miniszter szerint nem lehetünk Európa élelmiszer-ipari szemétlerakója. Már az élelmiszer-biztonság és a minőség-ellenőrzés eszközeivel is jelentős eredmények érhetők el. A szupermarketekben nem látja, hogy az áruk 80 százaléka magyar lenne, pedig ezt eredményként próbálták eladni az előző kormányzati ciklus idején.
Mint mondta, uniós keretek között is fel kell vetni a termelőknek adható agrártámogatások kérdését, hiszen a hazai gazdák versenyhátrányban vannak nyugati társaikhoz képest. Fazekas szerint Kazahsztánban és Oroszországban jelentős szerepe lehet a magyar termékeknek.

*

Fellegi Tamás
1956-ban született Budapesten, az ELTE-n szerzett jogi diplomát, később ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen is tanult.
1983–1987 között a részben általa alapított Társadalomtudományi Szakkollégiumnak
(a későbbi Bibó István Szakkollégiumnak) a tagja.
1993-tól 1997-ig az ELTE politológia tanszékén docens volt.
1993–1994-ben a Fidesz-elnök politikai tanácsadója.
1995-től kezdve a távközlési és a médiaüzletben is tevékenykedett.

Fel kell számolni a lassú, nem hatékony, bürokratikus államot, meg kell erősíteni a kis- és középvállalkozásokat – Fellegi Tamás leendő nemzeti fejlesztési miniszter szerint mindez kulcskérdés, mint ahogyan „az állami vagyon gyarapítása” is. Hogy az állam elvesz-e mástól, vagy maga teremt új vagyont, nem részletezte, annyi betekintést nyújtott a kártyákba, hogy „bizonyos privatizációs és PPP-szerződéseket felül kell vizsgálni”. Mint mondta, egyelőre nem tudni, hogy a 2013-ban lejáró EU-büdzsé nyújt-e plusz mozgásteret hazánknak, de a kabinet keresni fogja a lehetőségeket.
Hogy az átcsoportosítható pénzek – ha vannak ilyenek – honnan hová mozognak majd, azt az átadás-átvétel lezárultáig nem tudja megmondani, mindenesetre annyi bizonyos: „Az oligarchák érdekeit fel kell számolni.” A leendő fejlesztési miniszter arról is beszámolt, hogy a közbeszerzések, továbbá a hazai és az európai uniós pénzügyi fejlesztési források felügyelete is rá hárul majd. – Rendkívüli feladat és történelmi pillanat – ezen tényezők együttállásával magyarázta, hogy miért cseréli le sikeres üzleti karrierjét a miniszteri bársonyszékre.

*

Hende Csaba
1960-ban született Szombathelyen.
1983-ban az ELTE-n kapott jogi diplomát, majd ügyvédként dolgozott.
1991-től a honvédelmi tárca parlamenti titkára, majd kabinettitkár.
1998–2002-ig az igazságügyi tárca politikai államtitkára volt.
2002-től Orbán Viktor kabinetfőnöke, közben 2005-ig a polgári köröket is koordinálta.
1988-tól az MDF tagja volt.
2004-ben kilépett az MDF-ből, majd belépett a Fideszbe.

A honvédelem egész rendszerének áttekintését sürgeti Hende Csaba, akit a Hondvédelmi Minisztérium vezetésére kért fel Orbán Viktor. A leendő tárcavezető szerint a részterületekre vonatkozó döntéseket egyazon rendszerbe ágyazva kell meghozni. Államtitkárait nem nevezte meg, annyit árult el: egyelőre vezető munkatársakat kért fel, az államtitkárokat később nevezik ki. Egyelőre konkrét intézkedéseket sem említett, mint fogalmazott: jelenleg csak előkészületi munkák zajlanak.
A hondvédelmi tárca körül kirobbant korrupciós botrányok kapcsán kiemelte: meg kell találni a felelősöket. – A rendet és a fegyelmet minden eszközzel helyreállítom a Honvédelmi Minisztériumban és a honvédségben is – jelentette ki.
A missziókat érintő kérdésre úgy felelt: a legfőbb kérdés e területen a katonák biztonsága. Tervei között szerepel, hogy meglátogat több missziót. Hende Csaba fontosnak ta