Berlin vonakodik segíteni Athénnak

Németország és Franciaország vezetői is kételkedésüknek adtak hangot a hét végén azért, hogy a súlyos pénzügyi válságban lévő Görögország képes lesz-e folytatni a megkezdett szigorú takarékossági programot. Az IMF vezérigazgatója szerint a pénteken 45 milliárd eurós mentőövet kért Athén elkötelezetten küzd, hogy kilábaljon a válságból, Berlin és Párizs azonban szigorúbban ellenőrizné a görög pénzügyi rendteremtést.

Veszélyeztetett világgazdaság. A munkanélküliséget és a fejlett világban növekvő közadósságot tartja a világgazdaság gyógyulását fenyegető legnagyobb veszélynek az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn. Az IMF és a Világbank, illetve a G20-ak washingtoni tanácskozásának sajtóértekezletén Strauss-Kahn úgy vélte, „minden pénzügyi vezető egyetért abban, hogy a kilábalás megkezdődött, de feltétlenül figyelnünk kell a különböző kockázatokra”. Szerinte a pánik, a reagálás és a megkönnyebbülés után a világgazdaság az újjáépítés szakaszába érkezett. (MTI)

Görögország adósságproblémája döntő kérdés az egész euróövezet, sőt, az egész világgazdaság számára az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerint. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, illetve a G20-ak washingtoni tanácskozása közben tartott, hét végi sajtóértekezletén Olli Rehn nem óhajtotta megjósolni, mikor indulhat a pénzügyi mentőakció, mikor kaphat Görögország pénzt az EU-tól és az IMF-től, de határozottan állította, hogy „az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF tevékenyen dolgozik” a támogatási terv véglegesítésén.
A tőkepiacok nyugalmáért aggódó G20-ak közül többen a hét végén úgy vélték, hogy a Görögországnak szánt segítség mérete nem elegendő. A pénzügyi támogatásról sajtótájékoztatóján az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn nem közölt részleteket. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a görög állampolgároknak nem kell félniük az IMF-től, azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik”. Strauss-Kahn tegnap találkozott a görög pénzügyminiszterrel, Jeórjiosz Papakonsztantinuval, s a megbeszélés után közölte, az IMF elégedett Athén azon elkötelezettségével, hogy minél előbb kilábaljon a válságból.
Görögország pénteken kérte hivatalos formában a számára múlt hónapban elvi szinten eldöntött, várhatóan 45 milliárd eurós keretösszegű EU–IMF-mentőterv „aktiválását”. A segítségből az euróövezetre jutó, mintegy 30 milliárd eurónak a felét várhatóan Németország és Franciaország adja össze. Athén segélykiáltása politikai feszültségekhez vezetett Németországban. A görögök kérvényezte 30 milliárd eurós segélycsomagból majd nyolc és fél milliárd euró esne a németekre, akikkel egy időben közölték, az idén nem emelik a nyugdíjakat, és a remélt gyors adócsökkentés is elmarad. A parlamenti pártok egyetértenek ugyan abban, hogy az euró stabilitását meg kell védeni, de hasonló súllyal esik latba a görögökkel szembeni bizalmatlanság. Az adófizetők pénzének folyósítását határozottan elutasítják a német polgárok. A bajor Keresztényszociális Unió soraiból elhangzott javaslat szerint Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából. „Nem adhatunk a görögöknek biankó csekket” – hangoztatta a liberális külügyminiszter, Guido Westerwelle. A kormánykoalíció két kisebb pártja a görög költségvetés szigorú ellenőrzését, egy EU-különmegbízott kinevezését szorgalmazza, aki a helyszínen közvetlen közelről figyelné a beígért takarékossági intézkedések betartását. Amíg az unió és a Nemzetközi Valutaalap gyorssegélyt helyezett kilátásba, addig Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter utalt arra, hogy a német kölcsönről a Bundestagnak kell határoznia: „Ameddig ez a döntés nem születik meg, addig negatív eredménnyel éppen úgy számolni kell, mint pozitívval.” Az alkotmánybíróság is gátat emelhet a német segítség elé, a taláros testület már a múltban megtiltotta, hogy gazdaságilag megbízhatatlan államot kisegítsenek a válsághelyzetből.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a Bildnek kijelentette, Görögország még nem veheti „készpénznek” az általa pénteken kért pénzügyi segítséget, a segítség kizárólag attól függ, hogy Athén kész-e a következő években is folytatni a megkezdett, szigorú takarékosságot. Christine Lagarde francia gazdasági és pénzügyminiszter a maga részéről elszámoltatná Görögországot „az alkalmatlan gazdaságpolitikáért”, amely az ország államháztartási hiányát a hazai össztermék (GDP) 13,6 százalékára tornászta fel tavaly. Hozzátette: az ország partnerei szigorúan fogják ellenőrizni a pénzügyi rendteremtést Görögországban.