Ha a beteg legalább négy, operációt igénylő panasszal fordul az orvosához, meggyógyul-e, ha a doktor műtét helyett beültet neki egy mellimplantátumot? – tette fel a kérdést a Kortárs Építészeti Központ által a Szépművészeti Múzeum bővítéséről az épület Barokk csarnokában kedd este rendezett nyilvános vitaest résztvevőinek a beszélgetés egyik vendége, Székely Miklós művészettörténész, a CentrArt elnöke. Székely szerint a Szépművészeti Múzeum bővítési tervét jegyző építész, Karácsony Tamás koncepciója a múzeum aktuális problémáira nem nyújt megoldást, s leginkább a „lehet, de nem szabad” kategóriába esik. A látványtervek nyilvánosságra kerülése óta nem ő az egyetlen, aki így gondolja.
Csaknem három éve, 2007. július 27-én született meg a Szépművészeti bővítését lehetővé tevő kormánydöntés, amelynek eredményeként a Baán László főigazgató által vezetett művészeti tanácsadó testület hét építészt kért fel, terjeszszenek elő javaslatot az előzetes munkák elvégzésére korábban már kijelölt építész, Szécsi Zsolt terveinek kiegészítésére. A beérkezett elképzelések közül a testület egyhangúlag Karácsony Tamás tervét támogatta, aki étteremmel, információs térrel, kreatív foglalkoztatókkal, előadóteremmel és új kiállítótérrel bővített, két emelet mély föld alatti élménycentrumot álmodott meg a Hősök terére. A legtöbb kritika a bejárat átalakítását érte. Karácsony egy üvegkubusnak becézett új lejárat mellett lebillentő metszéssel megbontotta volna a főbejárati lépcsősor jobb oldalát is, ahol a látogató a föld alatti világba juthat.
A lépcsőbontás ötlete felborzolta a kedélyeket, s bár a vita látszólag azóta is a metszés megengedhetősége körül folyik, a feszültség oka mélyebben gyökerezik – mutatott rá a vitán György Péter esztéta. – Évtizedek óta hiányzik a magyar építészet és a hatalom viszonyának nyilvános kontrollja, így a feszültség a szimbolikus jelentőségű beruházásoknál csúcsosodik ki. Az építészet az érzékek birodalma, nincs olyan szakmai logika, amely alapján abszolút ítéletet lehet mondani róla – tette hozzá. György Péter szerint az tudja feloldani a kódolt feszültségeket, ha minél többen részt tudnak venni a beruházásokat megelőző nyilvános vitában. A Szépművészeti bővítésének tervei hónapok óta készen vannak, vitaalapnak már csak költői kérdések maradtak.
Megőrizni vagy hozzányúlni? Meg lehet-e bolygatni kortárs építészeti elemekkel egy nemzeti emlékhelyként őrzött tér összetett szimbólumrendszerét? Barkóczi István muzeológus, művészettörténész szerint a tér bolygatása helyett például a Szépművészeti udvarának lefedésével meg lehetett volna oldani a múzeum helyhiányát, míg György Péter szerint a múzeum nem más, mint a történeti idő metaforája, azaz éppen „a hozzányúlás helye”. A vita résztvevői szerint a Szépművészeti bővítése inkább muzeológiai, mint építészeti dilemma. A legnagyobb kérdés ugyanis az, milyen funkciót szánunk a XXI. században egy múzeumnak.
Egyesek már most amiatt aggódnak, mi lesz, ha a sok tízezer látogatót vonzó nagy nemzetközi tárlatoknak egyszer vége szakad, mások – közöttük a Szépművészeti főigazgatója – előre szaladnának. Baán László a vitán is kifejtette: 2004-es hivatalba lépése óta azon dolgozik, hogy a Szépművészeti alvó múzeumból szakmailag is nagyra becsült, a látogatók előtt nyitott, egy pusztán megőrzésre vállalkozó művészeti archívumnál szélesebb funkciót betöltő befogadótérré váljon, ehhez pedig elengedhetetlen a koncepcióváltással is járó bővítés.
Talán kíméletesebb lett volna a kritika, ha a nyertes terv nem egy meghívásos alapon összeállt művészeti tanácsadó testület szintén meghívásos elven működő tervjavaslatkérése eredményeként születik meg – nyilvános tervpályázat helyett. Baán László szerint a szükség szülte ezt a megoldást: – Annak érdekében, hogy a kivitelezési költség kilencven százalékát biztosító európai uniós forrásokhoz még ebben a költségvetési ciklusban hozzájuthassunk, gyors eljárást kellett választanunk. Egy nemzetközi tervpályázat kiírásához nem volt elég idő, és pénz sem – hangsúlyozta.
A kritika, ha utóbb is, de elérte a célját. A lépcső megbontását ellenzők véleményét tiszteletben tartva Baán László felkérte Karácsony Tamás építészt a tervek módosítására. Az új tervek néhány héten belül elkészülnek, be kell szerezni az új engedélyeket, így a tervek szerint négymilliárd forintból megvalósuló beruházás kivitelezése két hónap múlva megkezdődhet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
