Könnyen megeshet, hogy már az idén jelentős, százmilliárdos nagyságrendű adócsökkentést hajt végre a hamarosan megalakuló Fidesz-kormány. Egyelőre még nem született döntés a konkrét lépésekről, ám információnk szerint három lehetőségről folyik élénk egyeztetés. Az egyik a személyi jövedelemadózás (szja) átalakítása. Az idei esztendő első napján lépett életbe az szja új számítási módszere, az úgynevezett szuperbruttósítás. Az Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter nevéhez köthető, igen bonyolult megoldás lényege, hogy a bért meg kell szorozni 1,27-tel, s így számítandó ki az adóalap. Vagyis ha valaki százezer forintot kap, akkor 127 ezer forint után fizet adót. Ezt a módszert törölné el a nemsokára felálló kormány. A döntés nyomán mindenki akkora összeg után róná le a közterhet, mint amenynyit ténylegesen keres. Úgy tudjuk, a Fideszben felvetődött annak lehetősége, hogy ezt a lépést már az idén, év közben megvalósíthatnák, vagyis a szuperbruttósítást 2010. január elsejére visszamenőleges hatállyal szüntetnék meg. Méghozzá úgy, hogy a sávhatár és a kulcsok nem változnának; az éves kereset ötmillió forintig terjedő része után 17 százalékot, az ötmillió forint feletti rész után pedig 32 százalék adót szednének be. A döntés azonban – mint értesültünk – attól függ, hogy mennyi pénz van az államkasszában. A szuperbruttósítás eltörlése ugyanis becslések szerint idén akár 250 milliárd forintot is a lakosságnál hagyhat, azaz ennyivel kevesebb folyna be a költségvetéshez.
*
Az intézkedés mellett ugyanakkor több érv is szól. Az egyik szerint az alacsonyabb adó sokakat ösztönözhet arra, hogy a feketén vagy félig legálisan kapott jövedelmeiket teljes egészében bevallják, és utána közterhet fizessenek. Másfelől az idén életbe lépett számítási rendszer rendkívül bonyolult, még a felkészült szakembereket is próbára teszi. A Fidesznek az a célja, hogy amennyire lehet, egyszerűsítse az adórendszert, így – információnk szerint – biztosra vehető, hogy a szuperbruttósítást az új kormány megszünteti. A kérdés pusztán az, hogy az intézkedés az idei évre viszszamenőlegesen is meghozható, vagy csak jövőre.
A polgári párt berkeiben felmerült másik elképzelés a kafetériajuttatások adójának eltörlése. Szintén 2010 elején léptek életbe azok a szabályok, amelyek szerint bizonyos béren kívüli juttatások adómentesek, másokat viszont – egyebek közt az üdülési csekket, a melegétkezési utalványt és az utazási bérletet – 25 százalékos adó terheli, míg például a hidegétkezési utalvány után majd százszázalékos közterhet kell fizetni. Információnk szerint a kafetéria adójának évközi megszüntetésére komoly esély mutatkozik, az ötletről ugyanis rendszeresen egyeztetnek a Fidesz adóügyi megbeszélésein. Tegnap egyébként ezt kérte a hamarosan megalakuló kormánytól a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Úgy tudjuk, felvetődött emellett az is, hogy a dolgozóknak nyújtható béren kívüli juttatások köre új elemmel, a lakhatási támogatással bővüljön. Ezt a munkáltató adhatná dolgozóinak, az alkalmazottak pedig csak a lakbér kifizetésére használhatnák fel. A döntésnek érdemi fehérítő hatása lehetne, ma ugyanis sokan adják ki lakásukat feketén, írásos megállapodás nélkül. Ám ha az albérlő a munkaadójától kapott, kizárólag lakhatásra költhető utalvánnyal fizetne, akkor a lakásbérletről szerződést kellene készíteni, így az egész ügylet legálissá és adókötelessé válna. Továbbá – harmadik elemként – komolyan felmerült az innovációs járulék megszüntetése is. E lépést leginkább az indokolná, hogy a kis adó körül számos visszaélés tapasztalható, a kutatás-fejlesztést, az új találmányok kialakítását pedig más, hatékonyabb módon segítené elő az állam.
A hét elején Orbán Viktor leendő miniszterelnök egy televíziós interjúban az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), valamint az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) kapcsán arról beszélt: a vállalkozók átalányadózását az új kormány szeretné kiszélesíteni. A tervről Lőcsei Tamást, a Price- waterhouseCoopers cégtársát kérdeztük. A szakember szerint az intézkedés akkor lehet sikeres, ha két feltétel egyszerre teljesül. Az egyik, hogy a majdan kialakítandó megoldással minél többen élhessenek, vagyis az egyszerűbb és kedvezőbb adózást széles rétegek vehessék igénybe. A másik, hogy ezzel párhuzamosan csökkentsék mindazok adóját, akik előtt valamiért zárva marad az új lehetőség. Lőcsei úgy látja: el kell kerülni, hogy a bevezetendő módszer keveseknek nyújtson a többiekhez képest nagy előnyt. Ha ez sikerül, a szakember szerint az átalányadózás kiszélesítése érdemi eredményt és az illegális szféra visszaszorulását hozhatja.
