Egyesülő revizorok, fináncok

Egyesíti az APEH-ot a vámhatósággal az új kormány. Az átalakulást előkészítő törvénytervezetet tegnap nyújtották be az Országgyűlésnek. Szakértők eközben úgy látják: akár a jelenlegi duplájára is felemelhetnék az adóhatóság revizorainak létszámát.

Összevonja az adóhivatalt a vámhatósággal a hamarosan megalakuló kormány. A szervezeti átalakítást elindító törvényjavaslatot tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter és Fónagy János fideszes képviselő. Az indítvány szerint a jövőben a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának tevékenységét kormánybiztos irányítaná. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy a kormánybiztos ellenőrizné és utasíthatná az országos parancsnokot, s magához vonhatná vezetői jogköreit. A kormánybiztos ezentúl külön egységet is létrehozhatna az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a vám- és pénzügyőrség egyesítésének előkészítésére.
A szervezeti átalakítások tervéről már korábban is hallani lehetett, s a hírek nyomán szakmai berkekben mind több szó esett arról, miképpen kellene az adóhivatal hatékonyságát fokozni. Számos hozzáértő úgy véli: célszerű volna emelni a revizorok létszámát. Kérdésünkre a hatóságnál közölték, hogy jelenleg 15 013 fő dolgozik az APEH-ban, közülük 3422-en látnak el adóellenőri feladatokat. Egyesek szerint ezt a számot a duplájára kellene felemelni, vagyis legalább hétezer revizorra lenne szükség. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő kisebb, ötvenszázalékos bővítést tart kívánatosnak. Az APEH korábbi elnökhelyettese lapunknak úgy fogalmazott: a revizorok létszámának 1700 fős növelése az ésszerű határon belül lenne. Vámosi-Nagy Szabolcs a költségeket illetően kifejtette: egy revizor évente – a bérét és más kiadásokat figyelembe véve – két-három millió forintjába kerül az államnak, a munkája ellenben körülbelül tízmillió forintos bevételt jelent. A szakember azt is megemlítette, hol lehetne bevetni az új munkaerőt. – Vállalkozások sokasága termel hosszú évek óta veszteséget, ezzel párhuzamosan viszont bizonyos szolgáltatóktól szinte képtelenség számlát kapni – mutatott rá a tanácsadó.
Eközben az adóhatóság közzétette az átadás-átvételre készített dokumentumát. Az iratból kiderül, hogy márciusban már a kétezermilliárd forintot is meghaladta az az összeg, amit a vállalkozásoktól és a magánszemélyektől együttesen követel az adóhivatal. Csak viszonyításképpen: a köztartozásokból négy új metróvonalat is lehetne építeni a fővárosban. A kétezermilliárdos összeg egyébként azért is megdöbbentő, mert 2008 végén „csupán” 1600 milliárd forintnyi köztartozást tartott nyilván a hivatal, vagyis bő egy év alatt négyszázmilliárd forinttal nőtt a be nem fizetett közterhek nagysága. Ráadásul a kétezermilliárd forint hetven százalékára jóformán keresztet vethet az államkassza. Azzal ugyanis felszámolás alatt álló, vagy más okból nem működő társaságok tartoznak.
Az APEH adataihoz a feketelista.hu című céges adatbázis szolgált tegnap figyelemfelkeltő részletekkel. A honlap kimutatása szerint az egyik hazai vállalkozás adótartozása megközelítette a tízmilliárd forintot. Az internetes oldal beszámolt arról is, hogy jelenleg 120 ezer vállalkozás ellen folyik adóvégrehajtás, s ezen cégek közel fele – ötvenötezer társaság – már egy éve eljárás alatt áll. A feketelista.hu szerint az idei első negyedévben 33 ezer végrehajtást indított az adóhivatal, s nagyjából ugyanennyit fejezett be. Ezek során 616 milliárd forintnyi köztartozást szeretne bevasalni a hatóság. Az adós cégek közül egyébként huszonöt tartozik egymilliárd forintnál is többel, ám ezek közül csak négy működik.