Rémhírekkel szórakoztatták egymást tegnap a világ befektetői. Az értesülések arról szóltak, hogy Görögország hamarosan kilép az eurózónából, sőt volt, aki szerint az egész Európai Uniónak búcsút int a déli állam. Athén persze néhány óra múltán tagadta a pletykát.
A befektetők zavarodottságát tetézte, hogy Németország hadat üzent a spekulánsoknak, és a tíz legnagyobb pénzügyi szereplőjének megtiltotta az az euróövezeti államkötvények úgynevezett short eladását. A többi ország egyelőre nem követte a német példát, pedig Michel Barnier, az Európai Bizottság illetékese kijelentette: hatékonyabb volna az úgynevezett short eladások tőzsdei tilalma, ha azt az Európai Unió tagországai összehangolt lépésként hajtanák végre. Angela Merkel német kancellár tegnap kijelentette: a valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése. – Ha az euró megbukik, megbukik Európa is – tette hozzá. Merkel emellett támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az a jövőben előzetesen betekinthessen a szabálytalankodó eurózónás tagállamok költségvetési tervezeteibe.
A rossz hírek hatására gyengüléssel ért véget a kereskedés a meghatározó nyugat-európai tőzsdéken, de a hazai parkett is szépen belesimult a nemzetközi trendbe. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 715,40 pontos, 3,07 százalékos csökkenéssel,
22 595,31 ponton zárt. A piac forgalma 37,6 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. Kovács Attila, az OTP Bank üzletkötője a távirati irodának elmondta: már a nyitás során negatív volt a hangulat a magyar piacon az amerikai mínuszos zárás miatt, amit később sem váltott fel a befektetők optimizmusa. Kovács Attila, az OTP Bank üzletkötője elmondta: már a szerdai nyitás során negatív volt a hangulat a magyar piacon, az amerikai mínuszos zárás miatt, amit később sem váltott fel a befektetők optimizmusa. A Mol árfolyama 715 forinttal, 3,70 százalékkal, 18 600 forintra csökkent, 4,5 milliárd forintos forgalom mellett. Az OTP-részvények ára 280 forinttal, 4,36 százalékkal, 6140 forintra esett, forgalmuk 30,4 milliárd forintot tett ki. Az uniós problémák a közös fizetőeszköz árfolyamát is alaposan megrángatták. Az euró 1,22-es szinten mozgott a dollárral szemben a délelőtti órákban, és újabb négyéves mélypontot ért el, amikor 1,2145 dolláron járt a jegyzés. Délután azután hirtelen hatalmas erősödésbe kezdett a közös fizetőeszköz, és meg sem állt az 1,236-os szintig. Piaci vélemények szerint a szárnyalás mögött az Európai Központi Bank (EKB) állhat. Bár az intézmény illetékesei nem nyilatkoztak a témában, nagyon valószínű, hogy az EKB heves felvásárlásba kezdett, hogy ez által javítson az euró árfolyamán. Délután frankgyengítő svájci jegybanki beavatkozásról kaptak szárnyra hírek a piacon, az euró ekkor 1,40-es frank árfolyamról egészen 1,42-ig erősödött.
A forint és a térség más devizái szintén megszenvedték a rossz híreket. A befektetők ugyanis menekülőre fogták, és nagy tételekben helyezték át a pénzüket a kockázatosabb devizákból a hagyományosan befektetési mentsvárnak tekintett dollár- és jeneszközökbe. A forint gyengült az euróval szemben, és lapzártánk idején 281,4 forintot adtak a közös fizetőeszközért. A nap folyamán 278 forint közelében és 282 forint fölött is járt az árfolyam. A svájci frank tegnap 201 forint fölött is járt, ám lapzártánk idején az alpesi fizetőeszközzel 197,42 forinton kereskedtek.

Ezt kell tudnia a hétvége időjárásáról