A fordulatot az új alaptörvény és az azt követő választási reform hozta el. A 2011-ben elfogadott új választási törvény alapjaiban alakította át a rendszert. Az Országgyűlés létszáma 386-ról 199 főre csökkent. Az egyéni választókerületek száma 176-ról 106-ra módosult. Ezzel párhuzamosan megszűnt a kétfordulós választási rendszer: az egyéni körzetekben egyetlen fordulóban, relatív többséggel lehet mandátumot szerezni.
Az új körzethatárok kialakításánál a törvényalkotók egyik legfontosabb célja az volt, hogy a választókerületek lakosságszáma közel azonos legyen. Az új szabályozás szerint az eltérés főszabály szerint nem haladhatja meg a 15 százalékot.
A 2011-es reform egyik legfontosabb eleme a győzteskompenzáció bevezetése volt. Ez azt jelenti, hogy az egyéni körzetekben győztes jelöltekre leadott „felesleges” szavazatok is beszámítanak az országos listás eredménybe. A rendszer következményeként az egyéni választókerületek szerepe tovább erősödött.
A 2020-as évek közepére ismét egyre szembetűnőbbé váltak az országon belüli népességmozgások. Az egyik leginkább látványos jelenség az volt, hogy miközben Budapest környékén nőtt, addig a fővárosban csökkent a népesség. Éppen ezért a 2024 novemberében hozott módosítások értelmében Budapesten két választókerületet megszüntettek, így a fővárosból a korábbi 18 helyett csak 16 képviselő juthatott mandátumhoz az áprilisi választásokon. Ezzel párhuzamosan Pest vármegyében a korábbi 12 helyett 14 választókerületet hoztak létre, valamint módosították Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!