Görög hatás a magas benzinárban is

Nem nyugodtak meg teljesen  a piacok a Görögországnak szánt nemzetközi segélyek és hitelkeret jóváhagyásának hírétől. A tőzsdék – köztük a budapesti – tegnap pengeélen táncoltak. A következő napokban dőlhet el, hogy lefelé vagy felfelé törnek ki ebből az állapotból az indexek.

A forint a nap végére ismét a 270-es határvonal közelébe gyengült az euróval szemben. Ugyanakkor a görög pénzügyi járvány következményeit idehaza az üzemanyagárak alakulásában is megérezhetjük. Szerdán literenként újabb négy forinttal drágul a benzin, nyolc forinttal pedig a gázolaj. Az újabb történelmi árcsúcs egyik okozója a dollár–euró árfolyam mozgása, ami nagyrészt az athéni fejlemények következménye. Az uniós valuta sorsának alakulására, illetve arra, hogy a görögöknek juttatott mentőcsomag mennyire erősíti majd meg a közös pénz helyzetét, érdemes figyelniük azoknak is, akik euróban vették fel devizahiteleiket.
Közben a befektetőket már nem annyira Athén jövője aggasztja, mint inkább az, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió intézkedéseinek köszönhetően mennyire sikerült karanténba zárni a fertőző görög „beteget”. Egyre-másra derülnek ki ugyanis az eurózóna gyenge pontjai. A közeljövő egyik tétje az, hogy vajon Portugália és Spanyolország elkapta-e a betegséget. De Olaszország, Franciaország, Belgium és Írország sem mondhatja pénzügyi szempontból makkegészségesnek magát. A nemzetközi sajtó, közte a Financial Times pedig már az euró válságának tanulságait boncolgatja. A rangos brit szaklap egyenesen azt írja, hogy a mostani gigahitel nélkül az euróövezet összeomlott volna. Az elemzés szerint az Európai Unió történelmi döntés elé került. Választania kell az egység vagy az anélkül elkerülhetetlen szétesés között.
Bővebben a 11–12. oldalon