Külföldi piaci és belföldi hatások miatt gyengült tegnap jelentősen a forint. A görög adósságszolgálat uniós támogatása körül kialakult „állóháború” rontotta a befektetői kockázatvállalási hajlandóságot és gyengítette a térségbeli devizákat. A görög adósságszolgálati segélymechanizmus rendezetlensége, az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeret aktiválásának újabb feltételekhez való kötése egy korábbi hitel közelgő májusi törlesztési határidejének tükrében soha nem látott magasságokba hajtotta fel a görög államkötvények hozamprémiumát. Emellett az eurózóna pénzügyi stabilitásának romló kilátásai tovább gyengítették az eurót a dollárral szemben.
A fenti hatások nyomán tegnap kora reggeltől folyamatosan, egyenletes ütemben gyengült a forint, mégpedig az éjszaka folyamán a nemzetközi kereskedelemben tartott 263,50 közeli eurójegyzésről egészen 267 forint feletti szintekig. Az MTI beszámolója szerint a térségbeli devizákét meghaladó mértékű forintgyengülést a piacon annak tulajdonítják, hogy hosszú idő óta első alkalommal jelent meg a jegybank szóhasználatában a „devizapiaci beavatkozás” kifejezés. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a kamatdöntést követő hétfői tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „szükség esetén a jegybank nem zárkózik el a devizapiaci beavatkozástól, ha a forint árfolyama túlzottan kilengene”. Úgy tűnik, e kiszólást a piac nem díjazta.
A görög problémák a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) is éreztették hatásukat. A BUX index 60,76 pontos, 0,24 százalékos csökkenéssel, 24891,65 ponton zárt. Az általános trenddel ellentétben, tegnap a Mol árfolyama 1,44 százalékkal 20390 forintra erősödött. Az OTP-részvények ára közben 0,61 százalékkal 7275 forintra csökkent. A Richter 1,6 százalékkal, 43215 forintra, a Magyar Telekom pedig 0,4 százalékkal 802 forintra gyengült.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
