Negyvenkét oldalon át elemzi az elmúlt nyolc év politikai eseményeit és az ezekből fakadó következményeket, illetve a választási vereség okait Gyurcsány Ferenc az MSZP-hez írt dolgozatában, amelyet tegnap a párt belső nyilvánossága elé tárt, hogy ez alapján gondolják át, miben kell változtatniuk a sikerért. A politikus saját felelősségéről is beszélt: például kormányfőként még 2006 közepén, másfél évnyi kormányzás után sem látta át a költségvetés helyzetét (ennek ellentmond az őszödi beszéd és a CNN-nek adott interjúja, miszerint 2006 elején már tisztában voltak a helyzettel), ami Gyurcsány szerint is azt jelenti, hogy nem teljesítette kötelességét. A lemondás gondolata ettől függetlenül fel sem merült benne – fogalmazott. Inkább megpróbálta kezelni a helyzetet, a megszorítások és a reformok az őszödi beszéd hatásaival viszont belpolitikai háborúskodásba csapott.
A dolgozatban több helyen részletesen szól a Fidesznek és elnökének szerinte antidemokratikus, „kádárista”, szélsőjobbot legitimáló politikai irányáról, akikkel lehetetlennek tűnik a megegyezés és akik szintén felelősek az ország gazdasági széteséséért, sőt azért is, hogy a bűnre való hajlam felerősödött az országban és elszabadultak az ösztönök, „undorító érzelmek”.
*
Az elmúlt évek kormányzati munkája a nehézségek és hibák ellenére mégis – véli Gyurcsány Ferenc – a nyugatos modernizációt szolgálta, és meggyőződése, hogy nekik „történelmileg” igazuk van, bár a jelenlegi társadalmi valóságban ez most kisebbségi vélemény.
Elemzésében kitér az elmúlt egy év Bajnai Gordon vezette sikeres válságkezelésére, erős kritikát fogalmaz meg azonban az MSZP kampányban mutatott teljesítményéről. Az egyébként jól megfogalmazott stratégiai elképzelésekből, hogy megakadályozzák a Fidesz kétharmados győzelmét, tucatnyi egyéni körzetben győzzenek és meghatározó ellenzéki erő maradjon a párt, Gyurcsány szerint nem teljesült semmi, hiszen annyi képviselőjük sincs a szocialistáknak, hogy egy önálló törvényjavaslat napirendre vételét kezdeményezzék. Kifejtette, a súlyos kudarcnak politikai okai vannak, a vezető politikusok ugyanis nem tudták eldönteni, mit akarnak képviselni és mit vállalnak a múltból, az az üzenet, hogy állítsuk meg a Jobbikot és a Fideszt, nem volt és nem is lehetett elegendő. – Ha tudod, hogy veszíteni fogsz, és mi tudtuk, akkor a neked fontos ügyek erős védőjének mutatod be pártodat, akkor csapattal és nem személlyel kampányolsz – fejtette ki Gyurcsány Ferenc, aki szerint az MSZP saját céljaihoz képest is elbukott, „mi vertük meg magunkat, mert gyáván, ostobán politizáltunk”.
A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a párt szervezete mára meggyengült, vezetési irányítási viszonyai korszerűtlenek, tagságuk fogyóban, a megmaradók beszédmódja ódivatú, nyilvánosságuk poros és unalmas, a hátországban lévő üzletemberek pedig nem hozzátenni, hanem kivenni szeretnének a pártból. – A párt nem hatékony szervezet, hanem időnként lelkes, máskor meg számító, önérdekvezérelt grundfocisták halmaza – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki a pártvezetést fecsegő, pletykálkodó öregasszonyokhoz hasonlította, akik nem egyszer rombolnak, hogy győzhessenek. Hozzátette azt is, hogy páran mesterei lettek a cselszövésnek. A politikus szerint az MSZP nem attól lehet fiatalos, modern, ha harmincasok vezetik, hanem ha eszményei, nyelve, eszközei modernek. – Abba kéne hagyni a fiatalításmániát, mert ez így félrevisz – jelentette ki a volt miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc szerint az elmúlt nyolc év vezetőinek most menniük kell, sőt lehettek volna bátrabbak is annál, hogy felajánlották lemondásukat. Közölte, egy tisztújító kongresszuson mindenki újra megméretheti magát. A politikus a megújulás feltételének tartja, hogy a következő pár évben új emberek sokasága érkezzen az MSZP-hez. – A szabadság, a demokrácia kis köreit kell életre galvanizálni, amelyből majd erős párt is épül valamikor – írta a volt kormányfő, hangsúlyozva, a jelenlegi körülmények között felértékelődik a parlamenten kívüli politizálás.
