Halasztott Ptk.

Többszöri tárgyalás után az Alkotmánybíróság tegnap semmisítette meg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) május 1-jei részleges hatálybalépéséről szóló jogszabályt. Az eljárást március elején Répássy Róbert, a Fidesz képviselője kezdeményezte. Az alkotmánybírák egyetértettek a javaslattal. Úgy találták, hogy a terjedelmes civil jogi kódex első két könyvének alkalmazására május 1-jéig nem tudtak volna felkészülni sem a jogalkalmazók, sem pedig a cégek és az állampolgárok: két hónap ehhez kirívóan kevés. A két könyv a személyiségi jogokról, a személyek jogi helyzetéről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság azt sem helyeselte, hogy a Ptk. további szabályait 2011-től kellett volna alkalmazni. A többlépcsős, gyors hatálybalépés sérthette volna a jogbiztonságot. Rámutattak: a hatálybalépésről szóló rendelkezések közzététele csak március elején történt meg.
Répássy Róbert – mint lapunknak többször nyilatkozott erről – főként azért fordult az AB-hez, mert Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke nem találta elfogadhatónak a hatálybalépésnek ezt a módját. A főbíró az Országgyűlés elnökét tavaly levélben kereste meg, hogy hagyjanak kellő időt a jogalkalmazók felkészülésére. A Ptk.-t, majd az annak hatálybaléptetéséről szóló külön törvényt, a Ptké.-t mégis megszavazták. Répássy úgy látta: ez presztízsokból, politikai érdekből történt. A most hatályos polgári törvénykönyv 1959. évi elfogadásának 50. évfordulójára időzítette a szocialista párt az új civil kódex megszavazását. Répássy szerint az idén már nem kerülhet sor új polgári rendelkezések elfogadására.
A törvénykönyv előkészítését 2002-ben kezdték meg. Draskovics Tibor korábbi igazságügy-miniszter azonban 2008-ban elvette a feladatot a jogtudósokból álló kodifikációs bizottságtól, és a munkát a szaktárcára bízta. A zárószavazást 2009 szeptemberében szabálytalanul, gyorsított ütemben bonyolították le: 237 módosító javaslatot nyújtottak be az 1200 paragrafushoz. Sólyom László köztársasági elnök a tavaly szeptemberben megszavazott polgári törvénykönyvet, majd a decemberben elfogadott életbeléptető törvényt is visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. A balliberális többség mindkettőt ismét törvénybe iktatta.
Szűcs Péter, az OIT szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság tiszta jogi helyzetet teremtett azzal, hogy tegnap megsemmisítette a Ptké.-t. A bíróságok valószínűleg nem tudtak volna megfelelően felkészülni az ítélkezésre. A döntést ezért üdvözlik.
Rétvári Bence, a KDNP képviselője úgy véli: várható volt az Alkotmánybíróság döntése. Szerinte ez az eset is bizonyítja, hogy a jog és az emberek ellen nem lehet kormányozni.