Isaszeg közelében, a Gödöllői-dombság erdeiben barangolunk. A fák zöme élettel teli, a tavaszi széllel makacsul dacolva nyúlik az ég felé. Madár, róka nem moccannak a hűvös reggelen; a természet lassan ébredezik ezen a májusi napon. Épp arra gondolunk, legalább ez a táj nem jutott a sajóládi berek sorsára, mely miatt szerdán ismét, immár utoljára figyelmeztette az Európai Bizottság hazánkat, hogy tegyen rendet a pusztítás után. Hirtelen egy toronymagas, zöldellő hajtásokkal feldíszített fa tűnik el a többi között. Saint-Exupéry kis hercege épp ilyen szelíden és megváltoztathatatlanul terült el a sivatagban. Percekkel később három cigány férfi jelenik meg a védett erdő határában. Hogy az acéldrótkerítést ők vagy más bontotta ki ügyesen, nem lehet tudni. Az viszont bizonyos, hogy otthonosan mozognak átalakított, fahordásra való kerékpárjukkal, amelyen az előbbi torony már csak barnán virító tűzifa. Csodálkozásunk a legkevésbé sem ejti zavarba őket.
– Ez a történet az ország bármelyik részén megeshetett volna magukkal – közölte a földművelésügyi minisztérium erdészeti osztályának vezetője, mikor a fentiekkel szembesítettük. Lapos Tamás szerint ezt a fajta „megélhetési fagyűjtést” a legnehezebb, talán nem is lehetséges megakadályozni. – A falu szélén élő kisebbség tagjai, a szegény magyarok, vagy éppen a hajléktalanok időről időre kijárnak az erdőbe. Vannak, akik ott vernek tanyát, ócska kalyibákat húznak fel, szemetelnek, pusztítják a növényzetet. Mások fát gyűjtenek. Ha régebben az erdész útközben találkozott velük, semmit sem tehetett, azt mondták neki: „sétáltatjuk a fűrészt”. Ezt pedig, bármennyire komolytalannak tűnik, kénytelen volt elfogadni – idézte fel a közelmúltat a szakember. Hozzátette: a jelenleg hatályos törvényünk e tekintetben már szigorúbb, de a magányosan, vagy kis csoportban portyázó favágókat így is nehéz elkapni.
Az osztályvezető elmondta, az illegális kitermelések nagyságrendjét csak megbecsülni lehet. Eszerint évente 300 és 500 ezer köbméter közé tehető a feketevágásoknak áldozatul esett fa összmennyisége. Lapos és kollégái azt tapasztalták, hogy az illegális fakitermelések meghatározó része, mintegy 70-80 százaléka a magántulajdonban lévő erdőkben történik. Egy időben divatba jött – mondja az osztályvezető –, hogy a cégalapítások mintájára, egy hajléktalan nevére megvették a területet, kiállították a papírokat, majd letarolták a fákat és eltűntek. Szerencsétlen tulajdonoson aztán hiába kérték számon, hogy nem gondoskodott az erdő felújításáról, hiszen sokszor azt sem tudta, mihez adja a nevét – emlékeztetett a minisztérium munkatársa.
Lapos Tamás szerint az ilyen, kereskedelmi célú, s ezért szükségszerűen nagyobb volumenű feketevágás megfelelő apparátus mellett megakadályozható lenne. – Az erdővédelmi hatóságoknak nincs elég emberük arra, hogy minden fa mellé őrt állítsanak, de ez nem is lehet cél. A minisztériumban ugyanakkor készítettünk egy tervet. Az általunk javasolt erdővédelmi szolgálat feladata az lenne, hogy összehangolja a rend-, polgár- és parkőrségek, valamint az erdészek munkáját. Gyakorlatilag úgy működne, mint egy diszpécserközpont, amely fogadja azoknak a hívását, akik illegális fakitermelést vagy betelepülőket észlelnek, majd riasztja azt, aki a közelben van, hogy megakadályozza a törvénytelenséget – magyarázta az erdészeti osztály vezetője. Hozzáfűzte: a koncepció tehát megvan, s az erdőtörvény is utal a szolgálatra. Csak a felállítása maradt el eddig.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
