Szentkirályi Miklós, Munkácsy-díjas restaurátorművész, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora nem véletlenül kapott Munkácsy-díjat: az ő irányításával újították meg a Krisztus-trilógia hatalmas vásznait. 1991-ben kezdődött a munka a Golgotával, mondja, amelyen két évig dolgoztak, majd több mint féléves munka során állították helyre a Krisztus Pilátus előtt című festményt, és ugyancsak fél évig tartott az Ecce homo rendbetétele. A Golgotával akadt a legtöbb gond, magyarázza, hiszen a képet 1907-ben, az akkori amerikai tulajdonos házában egy tűzvész miatt sebtében vágták ki a keretből, és cibálták ki a hóba. Ennek következményeképpen egy tíz centiméteres sávot pótolni kellett, és átfestették az egészet. Az eredeti mű csak 1993-ban vált láthatóvá Szentkirályiéknak köszönhetően, hét-nyolc lakkréteg és két-három festékréteg leszedése után.
Nem kis fejtörést okoz Munkácsy képeinél a bitumenes alap: a valósággal élő, soha meg nem szilárduló anyag miatt az a veszély áll fenn, hogy a festékréteg belesüllyed, és egyszerűen eltűnik. Munkácsy korai képei a restaurátor szerint gyakorlatilag menthetetlenek emiatt, míg a későbbi korszak alkotásait, így a trilógiát sem fenyegeti már ilyen veszély, bár nem teljesen mentesek a problémától.
Most három, egyenként 65 centiméter átmérőjű hengerre tekerik fel a képeket. A fontos az, magyarázza Szentkirályi, hogy ez a festett oldalukkal kifelé történjék. A speciális szállító járműbe két kép fér el, miután hétméteres ládákban pihennek, ezért egyszer vissza kell fordulniuk Debrecenbe a harmadikért. Az óriási tárolókat tűzoltók segítségével emelik ki a debreceni múzeum egyik első emeleti ablakán. A főrestaurátor vezetésével két szakembergárda dolgozik majd a szállításnál, a kicsomagolásnál és a képek újrafelfeszítésénél. A művek előkészítéséhez, szállításához és a keretekre történő felfeszítéshez hat-hét napra van szüksége a két, egyenként 5-6 főből álló csapatnak, amelyből az egyik Debrecenben, a másik Pécsett dolgozik.
Fontos szempont, hívja fel a figyelmet a restaurátor, hogy a terem hőingadozása minél kisebb legyen, a 18 foknál magasabb hőmérséklet nem kívánatos – ezért kell klimatizált helyiségekben tartani, és ugyanilyen járműben szállítani a festményeket.
Szentkirályi szerint Pécsett legalább 300 ezer ember láthatja majd a Munkácsy-képeket. – 1896-ban, a millennium évében 300 ezren voltak rájuk kíváncsiak – érvel a restaurátor. – Különvonatok hordták az érdeklődőket a Párizsból Budapestre költöztetett képekhez Kassából, Fiuméből. Debrecenben pedig csak a mostani húsvét három napja alatt 24 ezer látogatót vonzottak.
Pécsi Táncmaraton – folklór kifulladásig
A Pécsi Táncmaraton a tánc világnapjához, április 29-hez kapcsolódva kínál különleges lehetőséget a fiataloknak az európai tánc hagyományok aktív megismerésére. A rendező Pécsi Kulturális Központ célja, hogy a városban egy héten át különféle színtereken felbukkanva szinte folyamatosan jelen legyen a zene és a tánc – innen a maraton elnevezés. A délelőtti folkműhelyeken az általános és középiskolák diáksága nyer betekintést a meghívott nemzetek tánckultúrájába, a négy országból – Finnországból, Törökországból, Lengyelországból és Erdélyből, a Kolozsvár melletti Gyaluból – érkező fiatal táncosoktól és zenészektől. A város közönsége és a Pécsre látogatók délutánonként a sétálóutcákba és a megújult közterekre fesztiválhangulatot varázsoló Utca-zene és Lánc-tánc eseményei alkalmával élvezhetik a résztvevők produkcióját, sőt, akár be is állhatnak a körbe. A Jókai téren kora esténként gálaműsorokon lépnek színpadra a külföldi csoportok, pécsi együttesek kíséretében.
Molnár Péter rendezőtől megtudtuk: a folklór- rendezvény újdonsága, hogy egyes elemei kimondottan a gyermekeket szólítják meg.
Terveik szerint mivel a táncmaratont 2008-ban egyszer már megrendezték, ha erőforrásaik engedik, a jövőben is folytatják a rendezvényt.
A táncmaraton résztvevői nemcsak iskolákban jelennek meg, de spontán módon a város közterein is felbukkannak.
– A táncot hozzuk el Pécsre, az európai hagyományokat Finnországtól Törökországig – hangsúlyozta Molnár Péter. – Azokat a tradíciókat, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták a kontinens kultúráját.
Molnár az interakció fontosságát is kiemelte, részben az iskolákba vitt rendezvények, részben a spontán utcai-köztéri megmozdulások miatt. A fel-felbukkanó zenészek és táncosok minden bizonnyal „termékeny talajra hullanak”, Pécsett ugyanis roppant sikeresek a nyári szerda esti táncházak a Színház téren, a táncmaraton külföldi résztvevői ezeket idézik fel.
origo.hu
Orbán Viktor: Kétmillió magyar mondott véleményt a Voks 2025-ön
